Idézetek az oktatásról
Természet Anyánk szemmel láthatólag nem bízta intellektuális kapacitásunk meghatározását a gének által képviselt vaksorsra; szülőket, tanulási képességet, nyelvet, kultúrát és oktatást adott nekünk, hogy programozhassuk magunkat.
A tanulásnak van szigorú alternatívája: az evolúció. Ha egy faj unos-untalan nekirohan a sziklafalnak, akkor kihal, és mások foglalják el az életterét. Esetleg haszonállatként tenyésztik, mert könnyebb bánni az ilyen ostoba jószággal. Ez is egy opció, csak sajnos az evolúció nagyon lassan termeli ki az új megoldásokat. Az ember legnagyobb előnye, hogy az eszével fel tudja gyorsítani ezt a folyamatot.
Az eleve okosakat és érdeklődőket mindig könnyebb tanítani, mint a kevésbé motiváltakat. De őket is lehet, csak a tanárok részéről több energiát igényel.
Igazán nevelni csak az tud, aki teljes meggyőződéssel hisz abban, hogy a nevelés lehetősége - ha nem is végtelen, de - szüntelen.
Pedagógusok részére (...) a kérdőív olyan, mint az épszemű embernek a szemüveg: csak gyengíti a látását.
Karikákat tartanak eléd, hogy ugorj át rajtuk, és el akarják hitetni veled, hogy ez a világ, hogy a világ karikákból áll. De nem abból áll, és soha, soha nem szabad azt hinned. A világ a Buckhorn-öböl és a Slaughterhouse-szurdok. Az a világ, az iskola pedig csak... árnyék, téboly.
Az iskola semmi, mégis a szabályai szerint kell játszanod.
A tanulás az ismétlésen (...) alapszik, ezert hasznosabb kétszer elolvasni ugyanazt a szöveget, mint két különbözőt egyszer-egyszer - feltéve persze, hogy az adott szöveg kellő mélységgel rendelkezik.
Az embertől bármit elvehetnek, ételt, szállást, tiszta ivóvizet, még a barátságot is, de van egyvalami, amit soha senki nem tud elvenni: a tudásodat.
Sokan azzal vádolnak minket, hogy szabályozzuk a gondolatokat. De kérdem én, mi más lehet egy iskola célja? Kiválasztani a helyes gondolatokat, és elválasztani azokat a helytelenektől.
Ne bárányokat gyűjtsetek magatok mellé, hanem tanítsátok bégetni a farkasokat!
Az, aki átadja a tudását, és egy idő után feleslegessé tudja tenni magát a tanítvány életében.
Nagyobb elbizottság nincs, mint olly tárgyra oktatni akarni, mellyhez az ember tökéletesen nem ért.
A történelmet a győztesek írják, a tankönyvkiadók meg kinyomtatják.
Nem akarom azt mondani, hogy csak iskolázott és képzett emberek adhatnak valami értékeset a világnak. Nem így van. De azt mondhatom, hogy az iskolázott és képzett emberek, ha igazán kiválóak és alkotásra képesek valamilyen területen, ami sajnos ritka, akkor sokkal nagyobb értéket hagynak hátra, mint azok, akik csak kiválóak és alkotásra képesek. Világosabban fejezik ki magukat, és rendszerint valami hajtja őket, hogy gondolatmenetüket teljesen végigvigyék. És ami a legfontosabb, tízből kilencben több a szerénység, mint a pallérozatlan elmékben.