Jerome David Salinger

A gyermek vendég a házban, akit szeretni és tisztelni kell - sohasem birtokolni.

Nem akarom azt mondani, hogy csak iskolázott és képzett emberek adhatnak valami értékeset a világnak. Nem így van. De azt mondhatom, hogy az iskolázott és képzett emberek, ha igazán kiválóak és alkotásra képesek valamilyen területen, ami sajnos ritka, akkor sokkal nagyobb értéket hagynak hátra, mint azok, akik csak kiválóak és alkotásra képesek. Világosabban fejezik ki magukat, és rendszerint valami hajtja őket, hogy gondolatmenetüket teljesen végigvigyék. És ami a legfontosabb, tízből kilencben több a szerénység, mint a pallérozatlan elmékben.

Aki ciki filmeken képes halálra bőgni magát, az a legtöbbször mind szemét alak a lelke mélyén. Hidd csak el.

A női test olyan, mint a hegedű, és csak a nagy művészek tudnak jól játszani rajta.

Esküszöm, ha én volnék zongorista vagy színész vagy mi, és énértem volnának így oda ezek a hülyék, az szar volna. Én azt akarnám, hogy még csak ne is tapsoljanak. Sosem azt tapsolják meg, amit kéne.

Az borzalmas, ha New Yorkban késő éjjel felvihog valaki az utcán. Mérföldekre elhallatszik. És magányos és nyomott lesz tőle az ember.

Ez megy a csajokkal. Ha valami frankóságot csinálnak, kész-passz, az se baj, ha nem néznek ki jól, vagy buták vagy valami, kábé már beléjük is zúgtál.

Ha ajándékot kapok valakitől, szinte mindig az a vége, hogy elszomorodok tőle.

Aki túl jól csinál valamit, az előbb-utóbb játszani kezdi az eszét, ha nem figyel. És akkor már nem is annyira jó.

Túl későn jön rá az ember, a legdöntőbb különbség a boldogság és az öröm közt mégiscsak az, hogy a boldogság szilárd, az öröm pedig cseppfolyós.

Vagy tetszik neked valaki, vagy nem. Ha igen, hát akkor te beszélsz egész idő alatt, és még csak szóhoz se hagyod jutni a másikat. Ha viszont nem tetszik neked valaki - és többnyire így szokott lenni, (...) nohát akkor úgy ülsz ott, mint maga a halál, és hagyod, hogy az illető beszéljen csak, beszéljen, míg magától bele nem kerül a kutyaszorítóba.

Mindig azt mondm: "Örültem a szerencsének!" - olyanoknak is, akikkel megismerkedni kész szerencsétlenség. De ha élni akar az ember, ilyen dumákat kell bevágni.

Általában mindenhez analfabéta vagyok, de sokat olvasok.

Azért nem talál az ember szép és békés helyet, mert egyáltalán nincs is. Talán azt hiszed, hogy van, de aztán mikor egyszer odakerülsz, ha nem figyelsz egy pillanatig, besurran valaki, és felírja, hogy "... meg!" - pont az orrod alá.