Idézetek a művészetről
Némelyek természetesen nem akarják hallani az igazat, de ez nem a mi gondunk. Az ember nem lehet író anélkül, hogy ne törekedjen a pontos találatra.
Az inspiráció létezik, de dolgozni kell érte.
A legfőbb vágyam, hogy megtanuljak hibásan festeni, a valóságnak olyan átalakításával, hogy hazugság legyen belőle, amely hazugság azonban igazabb a szó szerinti valóságnál.
Vannak időalapú művészetek. A film, a zene, a színház, mind időalapú művészet. Van eleje, közepe és vége. Az elejétől kezdve figyelned kell. Ahhoz az időszakaszhoz vagy kötve. Csak ily módon tudod átélni. De van a festészet. Nincs eleje, nincs közepe, és nincs vége. Azt látod, amit szeretnél, és akkor, amikor szeretnéd. Nincsenek korlátok. Egyszerűen csak ott van.
Nem végzünk agyműtéteket. Nem mentünk embereket. Még ha Shakespeare-t is játszunk, a színészet akkor is csak művészet. Szórakoztatjuk az embereket. Csak valami olyasmit csinálunk, amit lejátszhatnak két reklám között.
Túl sok celeb van a világon, és túl kevés művész.
Nem kell különleges magániskolába járnod ahhoz, hogy művész legyél. Vegyük például a pókhálok bonyolult szépségét. A pókok a fenekükkel csinálják őket.
A színház fura műfaj, itt nincsenek független vagy állandó értékek: mindig másokkal együtt érvényes az, amit én éppen csinálok. Nélkülük nem megy. Örökösen változó, kiszámíthatatlan, mindig van benne izgalom. Attól még, hogy én ma jó voltam a színpadon, nem jelenti azt, hogy holnap is az leszek... az is csak pillanatokra érvényes, ha azt érzem, igazán remekül összejött egy-egy előadás, a többiekkel és a közönséggel is működött a láthatatlan kémia.
Azért festem magamat, mert oly gyakran vagyok egyedül, s magamat ismerem a legjobban.
Az emberek úgy tesznek, mintha értenék a művészetemet, pedig azt nem érteni, hanem egyszerűen csak szeretni kell.
Azt hiszem, tartoztam a virágoknak azzal, hogy festővé legyek.
Ha van szakma, ami nem a szabadságról szól, hát az a színészet! Legfeljebb akkor lehetsz szabad, amikor a rendező által megszabott kereteken belül már annyira tied a szerep, hogy mersz magadnak is megengedni olyan újításokat, amelyekkel még nem léped át a rendszer határait.
Az ember úgy van teremtve, hogy csak annak tud örülni, amit maga alkot. És ahhoz, hogy élvezni tudja, előbb meg kell másznia a költemény meredekét.
A kritikus azzal is véleményt nyilvánít, ha hallgat egy műről.
A műtárgy létrehozása természetes formák torzítása nélkül elképzelhetetlen... mivel abban benne van az újraszületett természet.
Facebook
Pinterest