Frida Kahlo
1907. július 6. — 1954. július 13. mexikói festőművész
A szerelem olyan, mint egy illat, egy áramlat, egy zivatar. Te vagy az én egem, a rám hulló esőcseppek, én pedig a föld, amely befogad.
A szenvedély az a híd, amely eljuttat a fájdalomtól a változásig.
Remélem, hogy boldog a távozás, és remélem, hogy soha nem térek vissza.
Merj élni, meghalni bárki tud!
Azért festem magamat, mert oly gyakran vagyok egyedül, s magamat ismerem a legjobban.
Minek nekem láb, ha a szárnyaimmal repülni tudok?
Semmi sem abszolút. Minden változik, minden mozog, minden forgásban van, minden elszáll és eltűnik.
Facebook
Pinterest