Idézetek a művészetről
A színház olyan, mint a cigaretta, egy idő után függőséget okoz.
Minden művészet erotikus.
A szerelem misztérium, amelyet csak egy költő merészelhet megmagyarázni.
A sportban talán van létjogosultsága az ilyesfajta listázásnak, hogy ki a leggyorsabb, legerősebb, a művészettől azonban teljesen idegen a bármiféle szempontból történő rangsorolás. Rafaello volt a jobb festő, vagy Michelangelo? Nem érdemes foglalkozni vele.
Hogy ki mekkora színész, azt csak a közönség érzi. Ő maga soha. Ő maga kétségbeesetten dolgozik a színpadon, és keres visszaigazolást. A sportoló tudja, hogy előbb ért a célba, nagyobb súlyt emelt, éppen gólt lőtt. A színésznek ez a bizonyosság nem adatik meg.
Amikor egy új életet kezdesz építeni valakivel, az válik múzsáddá. Ez lesz minden harc (...), minden kedves és zavaró dolog, ami az adott személyhez köt. Emlékszem nekem már 17-18 évesen is volt egyféle rockzenész-attitűdöm, valószínűleg most gyűlölném, ha akkori önmagamat visszahallgatnám... De akkor az volt nekünk a rock and roll. Miután felnő az ember, családot alapít, közös életutat épít valakivel, minden megváltozik. Ez most az én rock and roll-om!
A zene számomra azt jelenti, hogy energiát teremtek és szavakba öntök személyes pillanatokat, amelyek majd jelentenek valamit az embereknek.
Idővel felismertem, hogy maga az élet vált a múzsámmá. A házasságomtól kezdve a munkámon át minden a zeneszerzésre inspirál. Végül te magad leszel a saját múzsád.
Minél inkább hasonlít az utánzat a természeti mintához, annál hidegebb lesz csodálatunk, annál inkább unalomba vagy undorba fordulhat át.
Amikor az ember színpadra lép és megszólal a taps, nem az aznapi produkciónak szól, hanem az elmúlt éveknek, az addigi sikereknek.
Mindig a közönségen múlik, hogy milyen az előadás. Nem a színész privát körülményei határozzák meg, teljesen független attól, hogy neki aznap milyen problémái vannak a magánéletében. Az a tény, hogy belép egy olyan erőtérbe, ahol ő van egyedül, és ötszáz ember figyelme egyszerre csak rá irányul, ez egy olyan erős elektromos erőteret hoz létre, ami elsöpör minden nyomasztó problémát.
Igenis tudatformáló tud lenni egy ihletett előadás vagy alakítás. Valamilyen formában megmaradhat egy katartikus színházi élmény emléke, a tudat mélyén ez nyomot hagy, és ettől valamilyen formában igenis változni fogunk.
A színházhoz (...) kell egyfajta elemelkedettség. Olyan kreativitás és ösztönös zsenialitás, amit megfogalmazni nehéz, de az igazán jó színházrendezőkben megvan.
Ha a színpadon minőséget látunk, akkor bevalljuk vagy nem valljuk be: egy-egy pillanatban magunkra ismerünk. Ez maga a katartikus pillanat - és ez segít. Segít továbbélni.
A csak költők ugyanolyan kábák, mint az iszákosok, akik állandó ködben élnek, és semmit sem látnak vagy ítélnek meg tisztán. Az embernek több tudományban képzettnek kell lennie, és értelmes, filozofikus és bizonyos mértékig matematikusfejre van szüksége ahhoz, hogy tökéletes és kiváló költő legyen.