Mary Jo Putney

Ha filozófus lennék, és osztályoznom kellene a szeretet fajtáit, két kategóriába sorolnám: az első a nagylelkű, adakozó szeretet, amikor az ember a legjobbat akarja annak, akit szeret, még akkor is, ha az az ő számára veszteséget jelent. Idetartozik az a fajta szeretet is, amelyik elfogadja a szeretett személyt olyannak, amilyen, tudván, hogy a különbözőségek teszik valódivá a szeretetet. (...) A második kategória az önző szeretet, amikor az ember inkább magával törődik, nem a másikkal. Idetartozik a szerelmi megszállottság, amikor az ember birtokolni és megváltoztatni akarja azt, akit szeret. "Mivel szeretlek, ezért olyannak kell lenned, amilyennek én akarom." A nagylelkű és az önző szeretet meglehetősen különbözik egymástól, de néha mégis olyan szorosan összefonódik a kettő, hogy nem lehet őket elválasztani egymástól.

Mi más lenne a szerelem lényege, mint a vigasztalás és a törődés?

Hosszú távon a gondolkodók és a tudósok fogják jobbá tenni az emberek életét.

A szerelem misztérium, amelyet csak egy költő merészelhet megmagyarázni.

A szeretet sajnos nagyon pontatlan fogalom, és sokféle érzelemre használjuk. A görögök bölcsebbek voltak, nekik voltak szavaik a szeretet különböző fajtáira. De még ők is csak néhányat tudtak leírni a bonyolult vágyakból és kívánságokból, amelyeket szeretetnek nevezünk.

Ha szerencsejátéknak fogjuk is fel az életet, javíthatunk az esélyeinken azzal, ha ésszerűen viselkedünk.

Nincs fanatikusabb hívő annál, aki megtért.

A nők és a férfiak egymás kiegészítői. Ez azt jelenti, hogy egymás ellenpontjai vagyunk, mindazzal a konfliktussal, amit ez jelent, de ugyanakkor kiegészítjük egymást. Egy nőben megvan a melegség és az elfogadás, ami áldott nyugalmat jelent mindazokkal az éles támadásokkal szemben, amelyek a világban érik az embert.