Idézetek a magányról
Puszta világra
jön a tél,
árvaságomra
nincs födél.
Nem akarom magam úgy érezni, mint egy eltévedt luftballon a levegőben, amelyiknek senki se fogja a madzagját.
Süket csend van, amit már alig lehet elviselni, mert azt jelenti, hogy az ember egymaga van, tökegymaga, a csendbe nem lehet belefogódzni.
A magány azért feloldhatatlan, mert nem fizikai természetű, továbbá azért feloldhatatlan, mert a szeretett személy mellett érzi meg a leginkább a szerelmes. És végül azért feloldhatatlan, mert az agyában érzi az ember, minden terepek legmagányosabbikában.
Korunk népbetegsége a magány,
néhányan bele is halnak.
Lemondtam minden világi boldogságról - de azért fáj, hogy ennyire egyedül állok a világban!
Vannak rosszabb dolgok is
mint a magány
de évtizedek szükségesek
hogy erre rájöjjünk.
Ha meghalnak benned a hangok,
elfelejtik az arcod.
Egyedül maradsz és fázol,
ki véd meg az éjszakától?
Az egyedüllét vitatható magány. Például nem lehet magányos az égi utazó, ki a legnagyobb egyedüllétet valósította meg, hiszen jól tudja, sokan féltik idelent, s nem csak a nagy üresség veszi körül, hanem a nagy érdeklődés is. Viszont bárki magányos lehet egy báli társaságban, egy sokadalomban is, ha jelenléte senkit sem érdekel, ha még csöndes távozását sem veszi észre senki. Sőt, ilyen helyzetekben lehet az ember a legkeserűbb magányosságban, mely maga a fölöslegesség.
Gyermek ha ébred elhagyottan,
S tekintete sötét zugba mered,
Azt látja épp, amit nem láthat ottan,
Szeretve hívó két szelid szemet.
Üvegkalitka fala húzódik köztem és a világ többi része között.
Ez a baj, ha az ember sziget; elfelejti, hogy a partjain túl is van valami.
A csend a leghangosabb sírás.
A börtönőrök a foglyokat magánzárkával szokták fenyegetni. Mindenki fél ugyanis attól, hogy elzárják mások társaságától. Ám nem az egyedüllét a legrosszabb sors, amely osztályrészül juthat egy embernek. Sokkal rosszabb, ha mosolygó társaságban van, de sem azt nem érti, hogy miről beszélnek, sem részt venni nem tud beszélgetésükben. Már gyerekként éreztem, hogy ennél még az egyedüllét is jobb. Társaságban egyedül lenni, az az elzártság legmegviselőbb formája.
A szenvedés vagy az igazságtalanság egy bizonyos fokán túl senki nem tehet a másikért semmit, mert a fájdalom magányos.
Facebook
Pinterest