Idézetek az emberismeretről
Minden ember ostoba. Mindenki tele van félelemmel és bizonytalansággal, és ez elgyengít. A többiek mindig erősebbnek, magabiztosabbnak tűnnek. Ez a legrosszabb hazugság, mert önmagunknak hazudunk.
A kívánatos dolog közelsége mértéktelenségre csábítja az embert. Az az út veszéllyel terhes.
A jólét fedi fel leginkább a vétket, a balsors fedi fel leginkább az erényt.
Azt gondolná az ember, hogy a dolog könnyebbik része kitalálni, hogy a felhasználó mit vár el egy számítógépes rendszertől. Pedig a probléma lényege pont abban az ellentétben rejtőzik, ami a programok korrekt megtervezettsége, rugalmatlansága, valamint az emberek megjósolhatatlan viselkedése és munkastílusa között feszül.
A csendes ember nem kell senkinek, Ha szeret is, nem mond szépeket. A csendes ember nem jó társaság, Ha megszólal, minden szava vág.
A gyűlölet a legjobb megfigyelő.
Az ember sose volt jó, ma sem jó, sose lesz jó.
Aki szereti a talpnyalást, méltó a talpnyalóhoz.
Nem voltam jobb, se rosszabb senkinél, Mégis a legtöbb: ember, aki él.
Ha a magas, nesztelen homokban járkálsz a strandkosarak mögött, nem láthatod a kosárban ülő embereket, de hallasz egy kiáltást vagy egy beszélgetést vagy egy nevetést, és tudod: ez az ember ilyen és ilyen. Érzed: szereti az életet, vagy: nagy vágyakozás lakik benne, vagy: egy szenvedés rejtőzik lelkében, amelyet a hangja állandóan sirat, még a nevetésében is.
Mondd meg, mivel töltöd az időt, s megmondom, ki vagy!
A legtöbb ember azzal tölti az életét, hogy menekül az elől, amitől fél.
Ha tetszeni akarunk a nagyúri társaságban, bele kell törődnünk abba, hogy sok mindenre, amit tudunk, oktatni hagyjuk magunkat olyanoktól, akik nem tudják.
Miután megnyúzod a majmot, eléggé hasonlít az emberre.
Aki uralkodik a szenvedélyein, az az értelem rabszolgája.