Idézetek az emberismeretről
A szem rejti a világ minden hatalmát, barátom, egy szem néha hasznosabb, mint a tulajdonosa.
Csak a zseni és az idióta töri át az emberek által teremtett korlátokat.
Ha be akarsz pillantani az emberek lelkébe és meg akarsz ismerni valakit, ne azt figyeld, hogyan beszél, hallgat, sír, vagy hogy megmozgatják-e a nemes eszmék, hanem azt, hogyan nevet. Aki szívből tud kacagni, jó ember.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Csak a nagy emberek kiváltsága az, hogy nagy hibáik legyenek.
Egyiknek ez a baja, a másiknak az. Éppen csak a baj maga, az van meg mindenkinek.
Szeretjük kitalálni a mások gondolatait, de nem szeretjük, ha mások kitalálják a mi gondolatainkat.
A képzelet sohasem volna képes oly sok ellentétes hajlamot kitalálni, mint amennyi a legtermészetesebb módon él mindannyiunk szívében.
Ne azt nézd, ki milyen: rossz-e, jó-e; ez nem maradandó: ami tegnap még jó volt, ma már rossz.
Nem abban áll egy ember valódisága, amit neked kimutat, hanem abban, amit nem tud kimutatni. Ha tehát őt meg akarod érteni, ne hallgass arra, amit mond, hanem sokkal inkább arra figyelj, amit elhallgat.
Kevés ember eléggé bölcs ahhoz, hogy a mérgezett dicséretnél többre becsülje a hasznos kritikát.
Ha valaki hosszabb időn át két arcot visel, egyet a tömeg, a másikat a maga használatára, okvetlenül összezavarodik, és maga se tudja már, hogy melyik az igazi.
Kétféle ember van: az egyik, akinek el kell mondani, a másik magától is rájön.
Mi az ember? Mozgó ház, amelybe égi lakó van beleláncolva.
A féltékenység, ha úgy vesszük, igaz és érthető indulat, hiszen nem kíván mást, mint megőrizni, ami a miénk, vagy amiről azt hisszük, hogy a miénk; az irigység viszont puszta düh, mely nem képes elviselni, hogy másnak is legyen valamije.
Nem a hibáinkból ismerszünk meg, hanem abból, amit utána teszünk.