Idézetek az emberismeretről
Semmi sem számít annak, aki azt mondja, hogy semmi sem számít.
Van egy régi legenda, amely szerint egy fehér és egy fekete angyal kerülgeti a Földet, és figyelik, hallják, hogy az emberek mit mondanak, gondolnak. Ha valaki jól állítja be magát, jót vár, jót remél, akkor a fehér angyal azt mondja, hogy "úgy legyen". És a fekete angyal köteles erre rámondani, hogy ámen. Ha viszont valaki rosszul állítja be magát, szomorú, keserű, akkor a fekete angyal mondja azt, hogy "úgy legyen". És a fehér angyal köteles rámondani azt, hogy ámen. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a hívő, az optimista, a jóra készülő emberek dolgai általában jobban sikerülnek, mint a keserű, pesszimista és rosszat váró emberekéi. Ez nagyon szép legenda, amely megmaradt bennem. Vigyázni kell, hogy mikor száll el fölöttünk a két angyal. Csakugyan hiszek abban, hogy az egyik legfontosabb dolog a bizalom.
A női divat után olyan férfiak érdeklődnek, akik nem szeretik a nőket. Azok a férfiak, akik szeretik a nőket, észre sem veszik a ruhájukat.
Egy emberbe nem lehet akaraterőt nevelni. Ha szabadságban neveljük a gyerekeket, akkor tudatosabbak lesznek önmagukkal kapcsolatban, mert a szabadságban a tudatalattiból egyre több minden kerül fel a tudatos szintre. (...) A gyenge akaraterő általában az érdeklődés hiányát jelenti. Az a gyenge ember, akit könnyedén rábeszélnek a teniszezésre, holott nem is igazán akar teniszezni, valójában nem tudja, hogy mi érdekli.
S boldogságot Irígy nélkül még ki látott?
Miből keletkeznek a feltételekhez kötött tapasztalatok? Az ok-okozat (...) törvényszerűségéből. Minden eseményt a tudatban tárolt benyomások idéznek elő. A mogorva emberek a hozzájuk hasonló nehéz esetekkel kerülnek összeütközésbe, míg az örömteli emberek könnyedén lelnek kellemes társakra. Mindenki azt vonzza, amit maga is kisugároz a világba. A mennyországot és a poklot füleink vagy bordáink között tapasztaljuk - vagy ott, ahol elképzelésünk szerint a tudatunk lakozik.
Az embernek az őrültségnek csak piciny szikrája jut. Azt nem szabad elveszíteni.
Sokszor az emberek azért küzdenek a legelszántabban, hogy megőrizzenek egy illúziót, és azokat ítélik el, akik megkérdőjelezik azt.
Miért van az, hogy az emberek képtelenek csendben maradni, és állandóan hangokat kell hallaniuk? Lehetőleg a sajátjukat.
Többet jelent az, hogy kik vagyunk valójában, mint az, hogy mások minek hisznek minket.
A világ tele van középszerű emberekkel, akiknek egyetlen céljuk, hogy a sikeres embereket lejárassák.
Az ember fokonként azonosul a neki szánt vagy rákényszerített szereppel, akár megfelel ez a szerep személyiségének, akár nem.
Soha nem lehetsz azért ismert, amiért szeretnéd, hogy ismerjenek. Az emberek azért fognak ismerni, ami miatt ők akarnak ismerni.
Mások hibáján csak akkor próbálj javítani, ha e hibát jól látod, anélkül, hogy számodra visszataszító volna; s ha biztosan tudod, hogy beavatkozásod nem tolakodás és nem reménytelen kísérlet.
A legjobban jellemzi egy ember személyiségét, hogy hogyan bánik azokkal, akiktől nem várhat semmit, és azokkal, akik nem tudnak visszavágni.