Idézetek az egyéniségről
Éppen az a legborzasztóbb az iparosodásban, hogy szükségszerűen menekülni kell belőle. Minden olyan rendszerben, amely tömegeket hív életre, az individualizmus az egyedüli kiút.
Egy költő barátom, kissé tág értelemben, azt magyarázta, hogy "magamat keresem". Igen ám, de akkor ki az a magam és hol találom meg a sok közül, akiket itt vagy ott felfedezek, miről ismerem meg?
Nem adhatok mást, csak mi lényegem.
Inkább legyek őszinte, mint megkeseredett.
S ha születik más, egy jött-ment idegen, a régi "énnel" akkor mi legyen? mondják majd: igen! szakított a múlttal, a megszokással, a régen tanulttal, mégis, ha mint embert nézzük... más, merő tévedés lett, megalkuvás, kezében bot, nincs szívében zsoltár, más istent hisz, más urat szolgál, része az önző, számító világnak, csupán árnyéka régi önmagának.
A tökéletlenségeinkkel együtt vagyunk érdekesek, emlékezetesek.
Azok a művészek, akik megdöbbentik, elgondolkodtatják az embereket, akik valami mást, újat és furcsát alkotnak, és akiket épp ezért kinevetnek, na, pont az ő nevük marad fenn.
Csak addig dőlhet össze a világ körülötted, amíg nem a sajátodat építed.
Minden embernek a saját életét kell élnie, és csak utána úgy dönteni, hogy másokkal is megosztja.
Egyszerű lánynak tartom magam, akinek ugyan más élete van, sokan imádják, nagy körülötte a felhajtás - de már régen rossz, ha ez meg tud változtatni valakit.
Egy ember, aki a múlt század derekán, tökéletesen kifejlesztve egyéniségét érvényesülni tudott a társadalomban, ma akkor érvényesül igazán, ha mindazt, ami eredendően egyéni benne, mentől tökéletesebben tudja elnyomorítani és leplezni.
Mint minden ember, te is külön Mindenség vagy. A szeretet néha összeköt másokkal - de lazán. Saját Napod körül forogsz. Ha így van - márpedig így van! -, fontos, hogy figyelj a Napodra.
Az emberek nem egyenlők! Vannak, akik okosabbnak, szebbnek születnek. Vannak, akik szegény családban születnek, vagy akiknek gyenge a teste... születés, növekedés és tehetség, minden ember különböző! Az emberek azért születnek, hogy különbözzenek! Ezért harcolnak és versenyeznek egymással. A fejlődésnek hely kell. Az egyenlőtlenség nem rossz, az egyenlőség viszont önmagában veszedelem!
A kamaszok azt hiszik, ha a felnőtteket majmolják, maguk is felnőttek lesznek, de a felnőttek maguk is gyerekek, és menekülnek az élet elől.
Embernek lenni nem vizsga (...), azon nem átmegy vagy megbukik valaki.
Facebook
Pinterest