Idézetek a csalódásról
Szavakat hizlalok a panaszkodáshoz haldokló tüzek füstjébe kapaszkodom a szél kabátujjába felkapom árnyékomat hogy a világban ha nem is lehet rend legyen ahogy leoltom a lámpát mintha a szívem sötétülne el nagy a jövés-menés nem tudom kik hagytak magamra.
Mindenkinek van egy terve, amíg egyszer orrba nem gyűrik.
A tapasztalat igazolja, hogy aki nem bízik semmiben, az nem csalatik meg soha.
Nem hittem el, hogy vannak emberek, akik tényleg szerettek/szeretnek. Máig nem vagyok rá képes teljesen. Mindig van egy fal, amivel védem magam. És még azzal együtt is bírok pofával az aszfaltra esni.
Uram, jobb utat tanácsoltál, mint amit engedélyeztél.
Káprázat pusztán a történelem, Míg némán a vállára hajtom fejem, Elringat, marasztal, egésszé gyúr, Aztán unottan szétszed, mint legót az úr.
- A szerelem nem (...) múlik el. - Soha nem mondtam, hogy már nem szeretlek. Csak megállapítottam, hogy már nem az vagy, akibe beleszerettem.
Mindig is lesznek emberek, akik megbántanak, illetve csalódást okoznak. Gyakran mondják, hogy a boldogság titka a rövidtávú memória. Nyilván van egy határ, amit ha valaki átlép, egyszerűen az életedből való kizárással oldod meg, de! Egy dolgot ne felejts el. Amint megbánt valaki, ne haragudj rá, inkább gondold át, hogy mit adott neked azzal, hogy megbántott. Hogy mire döbbentett rá, hogy mivel lettél okosabb. Hogy mi az, amit tanultál az esetből. Mert valamit biztosan.
A víziók zord éjén Láttam tűnt boldogságom; Szívem megtört, mert élet és fény Nem volt - csak éber álom.
Szólhatsz rám, még talán szót is fogadnék, Még vár rád a pillanat, most át kell éld, Azt a percet, ami többé nem jön el, Nincs kivétel, nem cserélhetsz senkivel. Hidd el, már félni nem muszáj, Folytatnod kell, hiába fáj.
Magadnak is érezned kell, hogy nem vagy többé, aki voltál. Én nem változtam. Amíg két test, egy lélek voltunk, bízvást számíthattunk arra, hogy boldogok leszünk. Most homlokegyenest ellenkező céljaink csak boldogtalanságot hozhatnak ránk. Hogy mennyit és hogyan töprengtem ezen, arról nem szólok, de kimondom nyíltan, hogy kész vagyok visszaadni szabadságodat.
Nem szabad mindent megpróbálni, nem szabad annyira akarni. Mert minden jóakarat képes a visszájára fordulni. Hagyni kell valamit a természetnek is.
"Jogunk van az élethez, a szabadsághoz, és a boldogságra való törekvéshez." Azon gondolkodtam, Jefferson mit érthetett a boldogságra való törekvés alatt? Talán azt, hogy egy életen át csak törekszünk a boldogságra, de sohasem érhetjük el, hiába is teszünk meg mindent? Honnan tudhatta ezt?
Nézd a régi képen e lánykát, Nézd sírásra álló, csöpp száját. (...) Nézd, ő voltam én egyszer régen, És ha kérded, miért sírtam éppen, Mert már akkor tudtam én, hogy te jössz felém, És elrontod nekem a felnőtt életem. Tán úgy, ahogy még senki sem.
Ha azt hisszük, valaki fájdalmat okozott nekünk a múltban, védőbástyát építünk magunk köré, hogy ez ne ismétlődhessen meg a jövőben. (...) Nem szerethetünk, ha félünk.
Facebook
Pinterest