Fodor Ákos
A Szükségesnél mindig egy kevéssel több az Elegendő.
Az élet minden pillanata: haladék: úgy becsüld - vagy ne.
Ne haragudj, de meghalok, mert élek - egyszerű dolog. Ha jó, ha rossz: majd megszokod.
Amikor szívem gyáva és agyam lusta: véleményem van.
Keress, vagy kerülj. Mindinkább tény vagyok, mint lény. - Íz. Hang. Égtáj.
Ágyam, te kedves, fáradtra-aludtalak? Fölkelek. Pihenj.
Úgy szeretem, hogy nagykabátban is vágynék vele-aludni.
Szerelmemet nem viszonozta az élet - barátok lettünk.
Oda és azért, amiről úgy tudom: nincs, de érzem, hogy van.
Ahova nézek: csak tennivalót látok. Szemhéjam, segíts!
Megérteni nem, csak elfogadni tudunk: kit, mit; úgy, ahogy.
Jó volna végre lenni vagy nem lenni: már sok a kevésből.
Viszonyunk csonka, míg - ha csak lélekben is - búcsút nem vettünk.
Senki semú "senki". - Ne félj, azért nem marad a helyeden lyuk.
Emlékedre el- ejtettem egy tányért - most takaríthatok.
Facebook
Pinterest