Fodor Ákos
Nem figyelünk, csak számítunk egymásra. Nem hangverseny: lemez.
Élek: vezetem soha, sehova be nem nyújtható számlám.
Célon-túl futok. Tudok élni nélküle, de nem szeretek.
Elejtenél? Tán fölemeltél? Te gyűlölnél? Sose szerettél! Érinthetetlenebb vagyok neked, mint hullák, csillagok.
Vizet forralnál? - Jó, ha edényt teszel a tűz és víz közé.
Visszasugárzom, amit kaptam. Mint a kő a Nap melegét.
Hiánya: minden elvesztése: hivatás: jobb-rosszabb: kevés.
Tavasz, Hatalmas! Egyfelé menet: röpít. Másként: földhöz csap.
Mért tolakodtam oda tekintetem és a tükör közé?!
Semmivel sem lett jobb, csak kissé megfáradt a gonoszsága.
A világ kérdés- ként vet föl és válaszul csak átfogalmaz.
Bizakodj - lévén helyzetünk mindenkor a l e g pillanatnyibb.
Új szemmel nézni a régi képre: ez a mi alkotásunk.
Ha elmondanám: miért becsüllek nagyra: vérig sérthetne.
Képzelj egy tükröt; gondold, hogy belenézel; hidd el, amit látsz.
Facebook
Pinterest