Berkesi András

Hiszek az álmokban (...). Amikor azt álmodom, hogy zavaros víz partján állok, vagy gázolok benne, akkor én már tudom, hogy hamarosan beteg leszek.

A tiszta szerelem az emberek egyik legszebb, legszentebb érzése. Ne higgy azoknak, akik ezt a nagy érzést le akarják egyszerűsíteni a biológia síkjára, akik érzés nélküli világot akarnak teremteni... Cinikus, kiégett, mindenben és mindenkiben csalódott emberek tagadják csak a szerelmet.

Azt mondják egyesek, hogy a csend is beszél, csak érteni kell szavát.

Igen, azt hiszem, vannak esetek, amikor az ember csak a halálával bizonyíthatja be hűségét.

Úgy gondolom, az őszinteség nem minden időben hasznos és ésszerű. Adott esetben méreggé válhat, halálos is lehet... Olyan ez, mint a háború után, amikor a hadifogságból hazajöttek az emberek... Tragédiákat és boldogtalanságokat hoztak magukkal.

Az ember cselekedeteit sokszor a megfogalmazatlanul benne élő érzelmek irányítják.

Menekültem önmagam elől, s mint az útját vesztett vándor az erdőben, mind jobban eltévedtem ösztöneim sűrűjében.

Nem züllök el, hiszen akarat kérdése minden, és társaimban sem az undorítót nézem, hanem meg kell ragadnom azokat a tűnő pillanatokat, amikor az eldurvult és elfásult érzelmek mögül nagyon ritkán, de megcsillan az emberségük.

A cselekedeteknek nemcsak gondolati, hanem érzelmi tényezői, okai is vannak, s csak a kettőnek alapos ismerete teszi érthetővé magát az ítéletre váró cselekedetet.

A tényeket önkényesen csoportosíthatjuk, s ahányféleképpen rakjuk egymás mellé őket, annyiféle értelmezést kapunk. Mindenki életéből kimazsolázhatunk negatívumokat, pozitívumokat, egymástól függetlenül.

Az átalakulás útja hosszú, gyötrelmekkel, vívódásokkal terhes.

Az egyszerűséget és az őszinteséget nehéz megszoknia annak, aki hazugsággal bélelt környezetben nőtt fel.

Koszosnak érzem magam. Szeretném lemosni magamról a sarat, amelyet csak én látok... Nem tudok megalkudni a lelkiismeretemmel.

Az idő elmossa lassacskán az emlékeket, és mi hajlamosak vagyunk arra, hogy szívünkben hamis vagy megszépített illúziókat hordozzunk.

Az ima, ha másra nem, hát arra jó (...), hogy lekösse gondolataimat és megnyugtasson.