Idézetek az álomról
Ez az oka, amiért az álmok olyan veszélyesek: úgy terjednek, mint a tűz, és néha tökéletesen elpusztítanak bennünket.
Az álomvilág magába zár, de simogat, nem eltemet, Benned él, mert nem lesz másé, a sírba is majd elviszed.
Mutasd meg azt, ki nem kerget ábrándokat, s én mutatok egy boldog embert. Ám az ember igazán csak álmában szabad, így van ez rég, s örökre így marad.
Ne hagyd az álmok jussát, szebbeket álmodik a bölcsnél a bolond!
Hogy fájt, mikor csúfoltak és kínoztak És sokszor jobb lett volna lenni rossznak, Mert álom a bűn és álom a jóság, De minden álomnál több a valóság.
Az ember sosem szűnik meg álmodni. (...) Létezésünk során számtalanszor előfordul, hogy álmaink viharosak, és vágyaink beteljesületlenek, de szükségünk van rá, hogy tovább álmodjunk, különben meghal a lelkünk.
Mindenkinek megvan a maga időgépe. Ami a múltba röpít, az az emlék, s ami a jövőbe visz, az az álom.
Ahogy öregszem, egyre inkább hiszem, hogy csak az álmaink maradandók.
Múlt éjszaka azt álmodtam, hogy megettem öt kiló vattacukrot, és amikor felébredtem, nem volt meg a párnám.
Mindenki a maga módján álmodja meg az életét.
Facebook
Pinterest