Berkesi András
Nem mindig volt ilyen, hogy úgy mondjam, nem szadistának született. Valamikor kellemes ember volt, figyelmes barát. Azt hiszem, a háború mámora tört ki rajta. Az a tudat, hogy a háború következtében élet-halál ura lett, megbolondította őt.
A nyomozás, kedves barátom, majdnem művészet. Kicsit matematika, kicsit sakkozás is. Türelemjáték.
A humor az élet sója, kedvesem.
Az elhárítás alfája és omegája a jól működő és érzékeny hálózat. Olyan, mint a pókháló. Csak mindig megfelelő időben kell kiépíteni, és utána türelmesen várakozni.
Anglia azért volt legyőzhetetlen évszázadokig (...), mert a titkosszolgálata két évvel előbbre dolgozott, mint a többiek, és mindig tudta, hogy mikor kivel kell szövetségre lépnie.
Az alattomos emberek gyávák.
Az élet nem más, mint az izgalmas játszmák sorozata.
Egyedül kell harcolnia, elszigetelten harcostársaitól, ésszel és ügyességgel, adott esetben reménytelenül, mert nem várhat segítséget.
Nem szereti ezt a nyomasztó csendet, fél a csendtől, a váratlan neszeket még ma sem tudta megszokni. De nem is akarja. Sohasem szerette a magányt.
Az emberek nem kommunistáknak és antináciknak születnek, hanem csak embernek, s később kommunistákká vagy antinácikká válnak. Hogy hogyan? Minden embernél más és más tényezők játszanak közre. A megváltozott körülmények gondolkodásra késztetik az embert. Engem is.
Egyedül maradt a kétségeivel. Az öröm, a szorongás, a félelem érzései kavarogtak benne. Aztán egyre többször jutott eszébe, hogy apa lesz. Ez a gondolat lassanként legyőzte kellemetlen sejtéseit.
Az igazság az, uram, hogy az ideggyógyászat ma még az orvostudomány fehér foltja. Csak elképzeléseink vannak róla, sejtéseink, hipotézisek alapján felállított bizonyos rendszerek, amelyek feltételezett igazságát vagy igazolják egyes konkrét esetek, vagy pedig nem.
Ő tudja magáról, hogy buta, műveletlen, azt is, hogy csak szépséggel nem sokra megy, de ez most mind nem érdekes, ő szeretni tud, olyan ragaszkodással és hűséggel, akár az állatok, szeretni akar.
A legnagyobb bűn (...), ha valaki elárulja a népét. Minden más bűn megbocsátható, csak az nem. S különösen nem háború idején.