Idézetek a valóságról
Az igazi szörnyek (...) sokkal, de sokkal gonoszabbak, mint a nem igaziak.
Tudatosulni kezdett benne, hogy felette ott az ég. A csillagokkal teli társ, mely mintha sok-sok szemével figyelné őt.
Az út, amiről beszélsz, nem az, amin jársz.
A szerencsétlenség elveszti fullánkja leghegyesebb éleit azokon, akik elfelejtették a szemfényvesztő reménységeket.
Az elme a valóság gyilkosa. Ha meggyilkolom a gyilkost, akkor megtalálom a valóságot.
A látás igen meggyőző dolog. Ha látunk valamit, nem kételkedünk benne, hogy igaz. Ránézünk és azonnal tudjuk, mi az, tudjuk, hogy ez a valóság. Abszolút, teljes bizonysággal. Nem kell hozzá sokféle magyarázat. Nem kell hozzá találgatás.
Némely ember tragédiája éppen abban áll, hogy noha elvben számtalan lehetőség közül van joga választani, a valóság arra kényszeríti, hogy alig egypár közül válasszon.
Ahogy a valóságban megtörtént dolgokat el tudjuk felejteni, az is lehet, hogy néhány olyan dolog, ami sohasem történt meg, úgy él az emlékezetünkben, mintha megtörtént volna.
Gondolj bele, mennyivel kellemesebb sokszor az elképzelt világ, mint a valóság!
Vannak az életnek olyan korszakai, amelyekre az ember semmiképp sem akar visszagondolni. Nem azért, mert hibáink, kudarcaink vagy boldogtalanságunk emlékei fűződnek hozzájuk. Apám gyakran mondogatta, hogy a kudarcnak is megvan a maga jó oldala. Nem ez az oka tehát, hogy néha nem szívesen térek vissza a múltba. Azért nincs kedvem visszaemlékezni életem bizonyos szakaszaira, mert nem adtak hozzá semmit a valóságnak ahhoz a képéhez, amely mindegyikünkben él.
A képzelet világa halhatatlan - a valóságé halandó.
A lehetetlent a legnagyobb bátorság sem tudja lehetővé tenni.
Az ember olyan fiatal, vagy öreg, amilyennek érzi magát. És ha megjön az óhajtott jó, megkésve, nehézkesen, akkor mindazzal a kicsinyes, zavaró, bosszantó kísérettel jön, a valóság minden sarával, amivel a képzelet nem számolt, és ami az embert ingerli.
Ne feledd! Amire figyelsz, az a világod.
A hazug embernek nincs igazi képzelőereje; legtöbbször cél nélkül hazudik; nem tudja, hogy a legegyszerűbb valóság sokkal érdekesebb, mint minden, amit ő összehazudhat.