Idézetek a valóságról
A középszerű emberek legnagyobb gyávasága, hogy nem hajlandók tudomást venni a tényekről.
Az igazi törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. (...) Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok. Meghatározzák, hogy mit tehetsz és mit nem tehetsz, megéreztetik veled a különbséget jó és rossz, szép és csúnya között. Korlátokba szorítanak, bezárnak születés és halál közé, őrködnek fölötted ösztön és lelkiismeret formájában.
Az embereknek szükségük van ábrándokra. Ha mindnyájan pontosan olyannak látnánk a világot, amilyen valójában, reggel senki sem akarna felkelni az ágyból.
A mesélők is folyton az igazságot mondják, csak épp ők másként realisták; hát ez a csodatételük titka.
A valóságot másolni jó, de feltalálni a valóságot jobb, sokkal jobb.
Csak az keresi a misztikumot, aki menekül a valóságos problémák elől.
- Mi a valóság? - Amit a többség annak tart. Nem feltétlenül a legjobb, és biztosan nem is a leglogikusabb, de ez felel meg leginkább a közösségi érdekeknek.
A hó a színlelt tisztaság.
Egy nap mindannyian rájövünk, hogy nem maradunk örökké gyerekek, és felnövünk. Te csak kicsivel később jutottál el ebbe a pillanatba, mint a legtöbben.
A szilárd hírnév valaha rendkívül hasznos volt: és mindenütt, ahol a társadalmon ma a csordaösztön uralkodik, még most is hasznos, sőt a legcélszerűbb, ha mindenki változatlannak mutatja jellemét és foglalatosságát - még akkor is, ha távolról sem ez az igazság.
Az élet soha nem könnyű azoknak, akik álmodoznak.
A modern művészet lázadás a valóság utánzása ellen.
Több van ebben a világban, mint amennyit látunk.
Mi felvilágosult emberek, nem hiszünk a babonákban, és állítólag nem fűzünk reményeket a csodákhoz, bár, ha valaki egy kicsit megkaparná a lelkünket, feltétlenül rábukkanna valamire, amit naiv és tudattalan őseinktől örököltünk, s olykor- olykor hideg és számító tudatunkban felcsillan a lehetséges csodához fűzött remény.
Ez az élet, ilyen a valóságban. Nem szebb, mint a konyha, ugyanolyan büdös, és aki főzni akar benne, bizony bepiszkítja a kezét, az a fontos, hogy utána meg tudjon mosakodni: ez korunk erkölcse.