Idézetek a valóságról
Ha tudni akarod az igazságot, és saját magad akarsz a csoda mögé nézni, akkor előbb ki kell nyitnod a szemed.
Az anyjuk vesztett méhek köpűjében már nincsen élet, de a felszínes tekintetű szem még ugyanolyan élőnek látja, mint a többit.
A te életed története is olyan, mint egy végtelenül hosszú szappanopera, de ha megunod, nem lehet egy kattintással másik csatornára váltani.
A látszat mindig csal, de a csalás nem látszat.
Ösztönösen kifejlődött benne a világ legkellemesebb szokása, az olvasás; nem is tudta, hogy ezzel menedéket épít magának az élet összes bajai elől, de azt sem tudta, hogy ilyen módon valótlan világot alkot magának, amely a valódit nap nap után keserűnél keserűbb csalódások forrásává teszi.
A legnagyobb gyilkosok megússzák, azután boldogan élnek, míg meg nem halnak. A jók ráfizetnek, mind pórul járnak a végén. Olykor a legkülönbek is. Bizony, így van ez. Miért lenne a könyvekben örökké másképp?
Nem hiszem, hogy túl sokan szeretnénk a valóságot látni, akár színházban, akár moziban. Csak valóságosnak kell látszani, mert a valóságot egyikünk sem tudja túl sokáig elviselni.
Ami valóság volna tán, úgy tekintem, mint a felhőket és járok a semmik után.
A valóság megértésében csak a tények zavarnak meg.
A valóság, mint megrepedt cserép, nem tart már formát és csak arra vár, hogy szétdobhassa rossz szilánkjait.
Néha jó, ha azt hisszük el, amit látunk, de máskor bizony épp azok a legvalódibb dolgok, amiket nem látunk.
A gondolat él, a valóság káprázat.
Túl könnyű azt mondani: "mi lenne, ha", és lefesteni egy tökéletes világ képét.
Messze van az Úr az istentelenektől; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.
Vannak igaz tündérmesék is. A legtöbbet csak kitalálják, hogy elviselhetőbb legyen az élet. Minden nézőpont kérdése, de ezek a tények.