Idézetek a valóságról
Hogy mitől lesz vonzó a vonzó? Attól, hogy a nő pénzt, időt és fáradságot nem kímélve, sőt, gyakran fájdalmat is elviselve igyekszik a lehető legcsábítóbban tálalni előnyeit, és a minimálisra csökkenteni hátrányait. Minden egyes nőnek vannak hátrányai, de erről nem kell a férfinak tudnia. A nők tudják, hogyan kell elterelni a figyelmüket a hátrányokról. Mivel a férfiakat sosem az igazság érdekli, nem az hozza őket lázba, hanem az illúzió, amit látnak. Márpedig az csupán a nőn múlik, milyen látvány tárul eléjük... Az okos nő megteremti az illúziót.
A valóság hideg, vigyázz, mert még felfázol.
A képtelen dolgok a valóság legszélén léteznek. A legapróbb elvétett mozdulat, a legcsekélyebb bolygatás, és lepottyannak. Vagy üvöltve felpattannak. Nem lehet tudni. Óvatosnak kell lenni, tapintatosan kell bánni velük.
Önök (...) egy olyan országban élnek, ahol a hivatalos szemléletet a marxista, materialista filozófia határozza meg, s az a furcsa, hogy ennek ellenére nagy idealisták.
Ha azt gondolod, hogy valami nehéz, akkor az nehéz. Ha azt gondolod, hogy valami könnyű, akkor az könnyű. Ha azt gondolod, hogy valami nem könnyű, de nem is nehéz, akkor az nem könnyű és nem is nehéz. De akkor milyen valójában? Menj, igyál egy kis vizet, és azután rögtön rájössz, hogy a víz milyen, forró vagy hideg. Ne hozz létre nehezet vagy könnyűt! Ne hozz létre semmit! Amikor csinálsz valamit, csak csináld!
Mire fölriadok, semmi sem marad abból, amit álmodtam. Semmi. Se egy kép, se egy szó. Csak a fullasztó markolás a torkomban, a hideglelős köd a bőrömön, a tehetetlenség merevgörcse a nyakamban is, a két karomban is, a két lábamban is, mintha kábítószertől paralizálódott volna valami váztalan, mozgásképtelen rongycsomóvá az egész testem.
- Miért kell neked mindenből drámát csinálni? Voltak nők az életedben, ahogy vannak, és lesznek is. - Nem. Csak nők voltak meg én, és az élet körülöttünk, amit néhanapján hasonlónak láttunk. Vagy egy darabig úgy csináltunk, hogy működjön az egész, csak tettettük, mert így szokás, aztán elszabadult a valóság, és kiütköztek a nemes cél érdekében eltitkolt nézetkülönbségek.
Illúziódnak fátyolát ne lebbentsd Fel, maradj örökké boldog álmodó, Mert szebb egy megvalósulhatatlan Álom, mint egy át nem álmodható jövő.
Többet kellene álmodoznia (...). A valósággal a mi századunkban nem tanácsos szembenézni.
A sötétség elrejti a félelmek, a hazugságok és a fájdalmak valódi méreteit (...). Az igazság az, hogy ezek sokkal inkább árnyképek, mint valóság, ezért tűnnek nagyobbnak a sötétben. Amikor a világosság beragyogja azokat a helyeket, ahol ezek benned rejtőznek, akkor meglátod őket a maguk valójában.
A valóság teljességét a jelen pillanat foglalja magába.
Mozdulatai, szemhéjának remegése, ajkainak apró rándulása, testének minden részlete komplett valóság a világgal szemben, és valahogy hozzám kapcsolódik. Nem azért lélegzik, hogy megmutassa, mennyire tudatánál van, nem is az erejét fitogtatja vele, nem bizonygat felsőbb igazságokat a külvilágnak. Létezését semmi sem magyarázza, csak maga a létezése, ezzel pedig nem zavarja meg sem a lét, sem a tudat világát, mert benne egyesül a kettő - tettei pontosan tükrözik gondolatait. Nem értem létezik, mégis itt van, velem van, és közben talán nem is gondol semmire. Már tudom, hogy amikor megkérdezzük a másiktól, mire gondol, és azt mondja, hogy semmire, azt nem szabad rossz néven vennünk tőle, hiszen aligha kaphatunk ennél őszintébb választ.
Rólad álmodtam, de ez mit se számít már, Én bújtam hozzád, és te nem taszítottál. De szívem megtorpant, hisz összedőlt a vár, Mert a valóságban mindig meg van szabva egy határ.
Én már semmit nem tartok elképzelhetetlennek. (...) Ennyit legalább megtanultam. A valóságban minden megeshet. A leghihetetlenebb dolgokról kiderül, hogy létező veszedelem.
A másodkézből hallott beszámolók nem adnak választ az igazi kérdésekre.
Facebook
Pinterest