Idézetek a vallomásról
Lehet, hogy te elég bátor és elég erős vagy hozzá, hogy nélkülem élj, ha úgy gondolod, hogy így a legjobb. De én sose bírnék ennyire önfeláldozó lenni. Nekem veled kell lennem. Csak így tudok élni.
Add a kezed, egy percig tart csupán Ez az igézet - Ó de ez mélyebb, mint a szerelem, S több, mint az élet!
Nem találok szavakat kedvesem, mert egyetlen kiejtett szavam sem méltó arra, hogy meghalld.
A szívem jobban mutat benned, mint bárkiben.
Szeretlek, s vágyam bármi nagy, a lelkedig nem érek, szeretlek, s nem tudom, ki vagy: a lelkedig nem érek?
Ne menj el, míg tőlem engedélyt nem kérsz, szerelmesem. Átvirrasztottam az éjszakát s most pilláim az álomtól súlyosak. Félek, hogy elveszítelek, ha alszom.
Te vagy a nap. Az én személyes napom. Te oszlattad el a felhőket.
Boldog vagyok, mert nagyon szenvedek, Boldog vagyok: érted vagyok beteg. Halálra szánt, mint rég ezelőtt, Mint régen a hajdani nem szeretettek, Mint régen a régi, bús szeretők.
Egész életemben arra vártam, hogy végre eljöjjön az igazi. Erre feltűntél te, és egész más voltál, mint akit vártam, mert te cinikus vagy és mogorva, lehetetlen alak. De az az igazság, hogy a veszekedéseinknél jobb dolog sosem történt velem. Azt hiszem minden esély megvan rá, hogy beléd szeretek.
Sosem fogok betelni veled, mindhalálig szeretlek, totyakosan is kívánni foglak.
Ha valaha kell majd neked az életem, csak gyere érte és vidd.
Érted haragszom én, nem ellened, nosza szorítsd meg a kezem, mellyel magosra tartalak álmaimban, erősítsen az én haragom, dehogy is bántson, kedves.
Örökké a tiéd, örökké az enyém, örökké a miénk.
Veled már nem beszélek úgy, mint mással Egy vallomással tartozom neked Mosolyod meg nem szűnhet Megszerettelek.
Míg nem láttalak, nem fájt, hogy egyedül vagyok Most meg az lenne jó, ha árnyék lehetnék Úgy érzem, ha kell, hát meg is halok De teérted élni, azt még jobban szeretnék.
Facebook
Pinterest