Idézetek a reményről
Akár csillag legyen, biztos éji lámpa, Akár bujdosó láng - én megyek utána! Mért féljek követni, ha lidérc is? hiszen Akkor is jó helyre - temetőbe viszen.
Szent arcán kín - s örök remény. A zúgó vízbe letekint -, S mosolyog a vad patak dühén.
Ha úgy tűnik, nincs segítség, közelebb van, mint remélnéd.
Azt hiszem, a bánat volt mindig a legsúlyosabb betegségem. Néha azt gondolom, ha valami nagy boldogság érne, még meggyógyulhatnék.
Majd lesz talán, igazán, még egy fényes könnyű élet. Úgy lesz bizony, fogadom, ahogy annyiszor reméltem. Lesz őszre tél, szenvedély, és a rosszat elfelejtjük, és tavasz, nyár megtalál, minden reggel újra kezdjük.
Nincs járható út. Elnyel a mélység, De valami van, Ami visszahúz.
Mi a remény?... förtelmes kéjleány, Ki minden embert egyaránt ölel.
Egyszer még minden rendbe jön, legalább nem ölöd ki belőlem a reményt, és hidd el, én hálás vagyok igyekezetedért, és kellőképpen méltányolom, amit értem teszel, mert tudom, nem könnyű szeretni, ha szeretnek, miként nekem sem volt könnyű, mikor még szerettél és én még nem szerettelek.
A remény soha nem hal meg, csupáncsak elfelejtődik.
Tudom, a mesék és a valóság között húzódó határok szinte sérthetetlenek, de a remény, a hit nélkül, hogy az esti tüzek mellett a szívekből kilobogó vágyak nem válhatnak valóvá egyszer, számban megkeseredne a nyál.
Bárhol légy is, nézz körül! Eloszlanak a felhők, kisüt a nap. A sötétségből kilépünk a fényre. Egy új, barátságosabb világ köszönt be végre. Az emberek legyőzik a mohó gyűlöletet, a kegyetlenséget. Nézz körül, Hannah! Az emberi léleknek szárnyai nőnek és felrepül a magasba. A szivárvány felé repül a fény, a reménység felé, egy dicsőséges jövő felé, ami már a tiéd lesz, az enyém is, mindnyájunké!
Remény nélkül az ember megszűnik létezni.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Mindig adatik egy út, amely kivezet a mélységekből. Lehet, hogy keskeny és veszélyes, de ha elhiszed, hogy létezik, megnyílik előtted, s olyan biztonságosan haladhatsz rajta, mint macskák a háztetőn.
A reménység sosem árt.
A remény a kulcs. A jövő jobb lesz, mint a múlt, vagy akár a jelen. Enélkül a hit nélkül csak a jelen henye, végtelenül üres élvezete marad, ahogy a drow társadalomban, vagy az egyszerű kétségbeesés, a halálvárásra pazarolt idő.