Idézetek az örömről
Az öröm ló és felnyerít s lehet hogy elvágtat megint de barna izzadása nem veszendőbe van mindenem és mégis mint a csönd ülök a halott örömök fölött: boldogan.
Az öröm nem beszél, hanem nevet. Nem ad szárnyat a gondolatnak, csak a bánat szónokol.
A divatnak nem az a lényege, hogy mi illendő. Az öltözködés sokkal élvezetesebb, ha téged tölt el örömmel.
Csak olyan ostobaságokat kövess el, amelyek valóban örömet okoznak neked.
Az öröm teszi az életet élni érdemessé.
Ha távozóban egy más bolygón megkérdenék, mi volt a földi élet legnagyobb öröme: a tanulást mondanám. Nem azt, amelynek a végén egy vizsga áll, hanem amit az ember kíváncsiságból, kirándulásként tett egy új nyelvbe, az azon át megközelíthető világba, egy új tudományágba, munkakörbe.
A túlzott bánat nevet. A túlzott öröm sír.
Örömre kell berendezkedni. Nem szabad félni a teljes örömtől. Ahogy Nietzsche mondja: "Mély a fájdalom, de az öröm még mélyebb. Az öröm öröklétet kíván, mély, mély örökkévalóságot!"
Hogy a világ szép?... Dehogyis, hazugság!... Minden szépség a szívünkből jön, amíg ez a szív örülni tud. Abban a pillanatban, mikor az öröm elröpül, a föld már csak puszta temető.
Az élet része a nevetés, a komolyság a halál jellemzője. Az élő emberek mindig játékosak, soha nem komolyak.
A nagyszerű zene körülölel, játszani kezd a szíveden, megteremti azt a ritmust, amelyet elveszítettél. (...) Hatalmas béke ereszkedik rád, és hatalmas öröm van a szívedben.
A nagyon nagy öröm, ami olyan nagy, hogy az már felfoghatatlan - amikor elérkezik az ideje, kiszabadít mindenféle sötétséget, mindenféle kínokat és félelmeket.
Semmilyen öröm nem lehet tartós. Mind mulandó. "Ez is el fog múlni"; ez igaz mindenre, élő univerzumunkban.
Az (...) emberi örömet csak elújságolva, szertesugározva, megosztva valakivel, úgy lehet érezni.
A legigazibb örömök mégiscsak azok, amelyeket nem lehet pénzen megszerezni.