Idézetek az önismeretről
Az ösvény, amin végigsétáltam, tett azzá, aki vagyok.
Az önhittség a jó vezetők bűne.
Légy együtt magaddal, ahogy vagy, de sietség és türelmetlenség nélkül!
Mindnyájan különféle szerepeket játszunk a társadalomban. Lehetsz irodista, anya vagy szakács egy étteremben. Ezek kétségtelenül a különböző "énjeink". De mindnyájunknak van egy másik énje, egy igazi hőse, aki bennünk él. Tégy meg mindent, hogy felébreszd ezt a másik énedet!
Lehet, hogy ma meg tudsz tenni valamit, amire tegnap még képtelen voltál. Lehet, hogy ma nem olyan a hangulatod, mint tegnap volt. Ha egy fix pontról végzel megfigyeléseket, képes vagy annak látni magadat, ami valóban vagy. Tudatodat és testedet is úgy erősítheted, hogy mind a kettőre nagyon odafigyelsz.
Nincs önismeret és nincs valódi tudatosodás anélkül, hogy ne kapnál két rohadt nagy pofont, és ha nem kapsz, akkor az elviszi az egót egy olyan irányba, hogy halhatatlan vagy, hogy mindenható vagy, hogy mindenhez értesz.
Bennem megvan a lehetőség a szeretetre, de az egész benne van egy elzárt térben. A szomorú az, hogy ez az élet, amit élek, csak egyre inkább betokosítja a lehetőségeimet. Végül is valamit változtatnom kell a dolgon.
A maskara-élet a bölcsőben kezdődik, és tart egy egész életen át. Nincs senki a földön, aki meg tudná találni magát.
Nem lehet büntetlenül mérgezni magad. Sem kémiai anyagokkal, sem toxikus emberekkel, sem pusztító gondolatokkal. Ha nem vagy képes szeretni magad, az előbb-utóbb felzabál.
Ha nem elfojtani akarjuk a félelmet vagy a dühöt vagy az irigységet vagy a csalódottságot, ha megvizsgáljuk, hogy miért érezzük, rájöhetünk, hogy tulajdonképpen van az egész mögött egy olyan vágy, amit nem tudtunk még elérni, de szeretnénk.
Az egyik legnagyobb bajunk, ha tudatában vagyunk a képességeinknek, de nincs alkalmunk az önkifejezésre.
Semmi sem olyan nehéz, mint a tartós, szüntelen kapcsolat a saját tudatoddal.
Senki sem tudja, hogy mit miért csinál. Csak azt hisszük, hogy tudjuk.
Az Ént különösképpen titokzatos homály veszi körül, és kevesebbet tud önmagáról, mint az őt környező világon bármiről. Az ember azonban nincs tudatában önmagát illető tudatlanságának.
Mindig a miénk az utolsó szó annak meghatározásában, kik is vagyunk valójában. A múltunk nem határozza meg sem a jelenünket, sem pedig a jövőnket.
Facebook
Pinterest