Idézetek az önismeretről
Ha felfedezed a középpontodat, még irányítani is tudod lelkedet és a körülményeidet. Onnan, önmagadból tudsz mindent megteremteni, megváltoztatni, jobbá tenni - mert ott él a Varázslód, aki belülről vezet, és ereje van. Manapság a legtöbb ember nem tudja ezt a titkot. Megfeledkezik önmagáról. Ezért van a párkapcsolatainkban és az életünkben annyi karambol.
Nem azért vagyok szkeptikus, mert nem akarok hinni, hanem azért, mert tudni akarok.
Vajon én vagyok az egyetlen olyan abnormális lény a világon, akinek százszázalékos módon befolyásolja a hangulatát az a dal, ami reggel, felkelés után egyből az eszébe jut?
Néha vagyok figyelmetlen figyelmes csókban élő csóktalan hazájában házában pénzből élő hontalan.
Mindig csak azt látjuk, amivé lettünk, soha nem látjuk azt, amivé lehettünk volna.
Csak a kis lélekhang mondhatja meg, hogy neked mire van szükséged. Tehát sem az anyád, sem az apád, sem az asztrológusod, sem az anyósod, sem a férjed, sem a feleséged, sem a jósnőd, senki nem tudja, hogy neked mi a helyes és jó. Amíg nem tanuljuk meg ezzel a belső hanggal, az intuíciónkkal felvenni a kapcsolatot, addig állandóan kiszolgáltatottan bolyongunk.
Mindannyian pontosan elég jók vagyunk: éppen azok, akik képesek vagyunk lenni. A tiszta önvaló pedig mindannyiunkban ott van a sok sérülés mögött, alatt.
Csak úgy lehet valaki felnőtt, ha megtanul a belső énjével, a lelkével kapcsolatot teremteni. Amíg ez nem megy, addig gyerekek maradunk, akiknek valamilyen "apu" - külső, felső, általunk tisztelt hatalom - mondja meg, hogy mi a pálya.
Az, hogy mennyire vagyunk mi egyensúlyban és egységben önmagunkkal, illetve hogy milyen mértékben azonosulunk a hozott mintákkal és sebekkel, határozza meg azt, hogyan látjuk a világot, a másikat.
Először ki kell találni azt az embert, akivé válni akarsz, megrajzolni a körvonalait, gyakorlatilag puszta kézzel kigyúrni a sárból. Aztán az igazi, fizikai valódat, a hús-vér énedet belepréselni a kigondolt formába. Nyesni belőle, ahol kell, ahol még hibádzik, kicsit kipótolni. Egyszerű ez. Ezt ne nevezzük önmegvalósításnak. Mondjuk úgy, hogy megálmodjuk magunkat. Ha azt akarod, hogy a népek erős emberként könyveljenek el, viselkedj úgy, mint egy erős ember. De ne színlelj. Az emberek könnyen megérzik, ha valami hamis, de ha már megálmodtad az erős énedet, senki nem fogja észrevenni a cserét.
Csak önismeret révén juthatunk el mások ismeretéhez és a világ, a tárgyak és események helyes megítéléséig.
Azért érezzük azt, hogy van szabad akaratunk, mert nem vesszük figyelembe, hogy amíg az akarat maga meg nem jelenik, fogalmunk sincs, mit akarunk tenni.
Nem tudjuk megváltoztatni magunkat, pont amiatt, mert csak mi magunk vagyunk, akik a változást véghezvihetnék, de folyamatos kölcsönhatásban vagyunk a környező világgal és a saját belső világunkkal is.
Az arcodra nézve vagy a hangod árnyalataira figyelve mások gyakran jobban átlátják, hogy milyen hangulatban vagy, mint te magad.
Akaratunkat vagy korábbi okok határozzák meg, és ezért nem vagyunk felelősek értük, vagy a véletlen hozza létre őket, és ezért nem vagyunk felelősek értük.
Facebook
Pinterest