Idézetek a művészetről
Ami a művész keze alól kikerült, tökéletes, a tökéletesség példája ebben a nagyon is tökéletlen világban.
Naiv tévhit, hogy a művészetben az állandó változás egyúttal állandó fejlődést is jelent. Maga a művész természetesen úgy érzi, hogy túlhaladt apái nemzedékén és nem érthetünk meg egyetlen művészi alkotást, ha nem osztozunk a művész élményében, nem érezzük át mi is a felszabadulást, diadalt, amit ő érzett, mikor a kész munkát maga előtt látta. De gondolnunk kell arra is, hogy ami egyik irányban haladás, nyereség, a másikban veszteség, és a szubjektív diadal nem jár okvetlenül együtt a művészi érték növekedésével.
Bizonyos tekintetben minden nemzedék lázadó, elveti az apák célkitűzését, és a művészi alkotás nem csak azzal hat a kortársakra, amit magában foglal, hanem azzal is, amit elhagy.
Vannak színészek, akik magukat építik fel, és vannak olyanok, akiket mások építenek fel.
A jó művész ijesztgeti közönségét. Szörnyűségekről számol be: jobb, ha tőle halljuk először, ha tőle tudjuk meg, mi vár ránk.
A művész mindent megtehet - ám ezért szörnyű árat fizet: a művészt senki sem sajnálja.
Számomra a nők nem csak azért vannak, hogy beindítsák a férfiakat, nincs ilyen tárgyfunkciójuk. A mozinak ezt a hozzáállását egyébként is megvetem. Én éppen azt mutatom meg, hogy a nők a férfiaknál sokkal jobban rákényszerülnek arra, hogy undorító eszközökkel éljenek, ha meg akarnak szabadulni ettől a tárgyfunkciótól.
A szobrászat nem olyasmi, amit elhatározunk, és sikerrel véghezvisszük. A szoboralkotás hatalmába keríti az embert, nem hagyja nyugton, gyötri, üldözi, úgyhogy előbb-utóbb kénytelen kiegyezni vele. Akkor egy rövid ideig megpihenhet, amíg újra nem kezdődik az egész.
A színészeket azért fizetik, hogy önzőek és egocentrikusak legyenek.
Attól, hogy közönség előtt énekelek valamit, még nem lesz kevésbé valódi.
Művészet, Misztikum: ó mind-mind ablakok.
Ha egy színész hazudik magának, a szerepeiben is hazudni fog.
A színészetben a legfontosabb az önismeret. Aki nem ismeri magát, abból sosem lesz jó színész.
A színész életében minden felhasználandó anyag. A szüleink halála vagy a legintimebb pillanat a kedvesünkkel.
Minden alkalommal, amikor egy bűvész kitalál egy trükköt, ahhoz fel kell találnia a kellékeket is. Ez olyan, mintha a zongorista minden zongoraszonátához fel kéne találja újra a zongorát.