Idézetek az igaz szerelemről
Vannak dolgok (...) amelyek fölött egy férfi, bármilyen elnéző is, nem térhet napirendre. A szerelem, Miss Halliday, kényes palánta. Buzgó gondozást, gyöngéd ápolást igényel. Ami semmi estre sem úgy értendő, hogy az ember reggeli közben a pirított szalonnát az ura fejéhez vágja.
Nem mindig fáklyásmenet felvállalni azt, akit szeretünk.
A gyűlölet még szorosabban összefogja az embereket néha, mint a szerelem.
Néha a vágy ébred fel elsőként, és a szerelem később jön.
Szeress belém, és viselj el. Vagy hagyj el. De ne változtass meg. Fogadj el.
Az a szivárványos valami, ami millió tudott és talán millió tudatalatti részből tevődik össze és amit köznapi nyelven szerelemnek neveznek, ebben a megnemesedett, kikristályosodott formájában: csillagok találkozása. Csillagoké, akik az ég két, esetleg legtávolabbi pontjáról indulnak el és miközben ezer meg ezer különféle csillag mellett visz el az útjuk, nem állnak meg egyiknél sem, csak suhannak afelé az egyetlen felé, akit, ha megtalálnak, együtt keringenek vele a végtelenségben, amíg keringeniök rendeltetett.
A romantika valahol közép-távolban zajlik. A romantika nem más, mint benézni önmagadhoz, harmattól párás ablakon keresztül. A romantika nem más, mint kihagyni bizonyos dolgokat: ahol az élet röfög és szortyog, ott a romantika csak sóhajt.
A szerelem alattomos állat, amely természeténél fogva alakváltoztatásra képes; a szegényből egy napra királyt varázsol, a legszeszélyesebből a szilárdság példaképét faragja, mankó a gyöngének, pajzs a gyávának, legalábbis addig, míg a bizsergés el nem múlik.
Szerelem nélkül az ember olyan valami, mint a mező virág nélkül.
A szerelem hazug emberré tesz minket.
HA VAN szerelem, és van, megjelenik szegénynél, gazdagnál. Nagy ünnep, semmihez nem hasonlítható, gyönyörű tűzijáték. Majd e szédítő csoda, hosszabb-rövidebb varázslat után, aláhull, eltűnik a sötétben.
Mit számít, milyennek látjuk egymást! Az érzés a fontos. A szerelem: akarat. Szeretni akarsz, hát szeretsz: látni akarsz, hát olyannak látsz, amilyennek szeretnél. A tárgy csak alkalmazkodik.
A szerelem önmagáért létezik. Nem a szerelem tárgya a fontos, hanem maga a szerelem.
A szerelem, mint a művészet, abból a pillanatból fakad, ahol két ember eggyé válik.
Még nem szerettem senkit úgy, mint téged. Ezt nem kell kiérdemelni. Csak viszonozni.
Facebook
Pinterest