Idézetek a halálról
Könnyebb s talán kellemesebb is meghalni azért az asszonyért, akit szeretünk, mint élni érte.
Van madár, amely nem bírja a kalickát. Túl ékes a tolluk. És amikor elrepülnek, örülsz, hisz tudod, hogy bűn volt bezárni őket. Mégis... minden szürke és üres, ami marad utánuk. Egyszóval, hiányzik a barátom.
Már egészen elfelejtettem, milyen érzés boldognak lenni. Márpedig most boldog voltam. Olyan boldog, hogy jó ötletnek tűnt belehalni.
Elhaló fény. Hamarosan nem lesz már minek elhalnia. Nem. Ilyen nincs, hogy nincs fény. Csillagtalan éj hold nélkül. Hajnalig haldoklik és nem hal el soha.
Minden napodat úgy kell élned, mintha az utolsó lenne, mert egyszer igazad lesz.
Jobb volna élni messze sivatagban, vagy lenn rohadni, zsíros föld alatt.
Meghalok és feltámadok minden nap, minden egyes festményemben. Azért dolgozom, hogy megmutassam, amit magam sem értek, amit olyan rosszul fejezek ki, de amit azért tudok. Egyszóval a titkomat. Drága barátom, Maeterlinck... azt mondta: "Az élet titok, a halál a kulcs, az pedig, aki elfordítja a kulcsot, eltűnik titokban."
Mért faggatnak a holtak kik élve némák voltak? miért hangos a halál? miért van, ami nincsen? miért fáj, ami mindegy?
És az utolsó pillangó is a mélybe hullik, Az utolsó zuhanás és a végső fájdalom A nagy kórus marad, ami elszólít: Az ég megváltoztatja csillagait - indulj.
A halált az emberek, akik még nem ismerik, összetévesztik a meghalással, s ezért félnek tőle; mintha valaki a szülést, ami vér és sikoly, összetévesztené az élettel! A halál egészen más. Úgy meg tud tölteni egy embert, mint a kegyelem, vagy mint a mustárgáz a tüdőt: minden pórusunk megtelik vele. A halál teljes. Az emberi életben nagyon kevés dolog van, ami olyan teljes lenne, mint a halál.
A legrosszabb ez: Nem nyáron halni meg, Mikor minden úgy szikrázik És az ásó is könnyen mélyed a földbe.
Élsz, mert élsz, gyermekem, és nincs tovább. A halállal nem komázik az ember.
Kezdheted az utat méltóságteljes emberként, de szúnyogként fejezed be.
Tapsoljatok barátaim, a komédia véget ért!
Az átmenet a tudatlanság és a tudás, a vadság és a kultúra között ott kezdődik, hogy milyen tisztességet adunk a halottainknak.