Idézetek a háborúról
Háború (...). Brutális és kegyetlen. Pokoli és gyerekes. (...) Szabadság, könyörületesség és szerelem - ezek azok, amelyekért megéri harcolni, amelyekért megéri ölni.
Akinek fegyvere nincs, annak joga sincs. Akinek fegyvere nincs, annak csak a munka, az imádság meg a keresztényi alázat dukál, míg akinek fegyver csörög az oldalán, az kedvére féktelenkedhet, vagdalkozhat, erőszakoskodhat, amíg emberére nem talál.
A háborút folytatni kell, amíg magától véget nem ér.
Ha véget ér bármilyen háború, jön az építőipari boom.
A dicsőség persze egész kellemes, de elég az élet is, nem?
A nyerés néha nem csupán azon múlik, hogy ismered-e a szabályokat, hanem azon is, hogy el tudod-e hitetni az ellenfeleddel: ő jobban ismeri.
A hatalmat sohasem lehetett vér nélkül átvenni, a célt áldozat nélkül elérni.
A győzelem akkor győzelem, ha megéneklik.
A háborúhoz szükség van az ellenség pontos meghatározására is. Még az alaktalan ellenséget is valamilyen formába kell önteni.
Amikor húszéves az ember, könnyen veszi az ölést is, a halált is, sőt az egész életet játékként fogja fel, amit, ha úgy alakul, újra lehet kezdeni. Nem véletlen, hogy a világ valamennyi hadseregét az iskolapadból éppen csak kikerült fiatalokkal töltik fel.
Aki a biztos győzelem ígéretével visz hadba másokat, az vagy ostoba, vagy hazudik.
Csak a háborúban lesz az őrült ép elméjű.
Aki azt állítja, hogy kivételes érzéke van a háborúskodáshoz, az a legnagyobb bolond. Hiszen a sikeres harcászat nem más, mint az őrület gyakorlata.
A temetők tele vannak közepes vívókkal. Jobb, ha nem tudsz bánni a karddal, mint ha középszerűen vívsz.
Nem képzelhető (...) el olyan háború, amely hasznosabb volna a józan kompromisszumnál.
Facebook
Pinterest