Idézetek a háborúról
Inkább a kardunk tárgyaljon az ellenséggel, mint a nyelvünk.
Aki harcot vet, az harcot arat,
S harcban a szív hideg marad.
Ha bátran harcolsz, győzelem, dicsőség és gazdagság vár reád, másként elpusztítanak, vagy rabként szolgálhatod ki a legkegyetlenebb ellenség szeszélyeit.
Az éjszakai támadás a gyávák eszköze.
Amikor egy ország világhatalomra tör, annak mindig megvan az ára.
Miután mindkét oldalon meghal néhány ember, végül mindig a béke győz.
Háborúban az első áldozat az emberi méltóság.
A katonaéletnek megvannak a maga sajátos bánatai és a maga sajátos örömei.
A felnőttek többségének, amikor találkoznak ezzel a lelketlen, kegyetlen katonai légkörrel, megkeményedik a szíve, és örökre kihuny az értelme.
A hódítás célja az, hogy a hódító elkerülje a meghódított sorsát.
A nagy tömeg elszántsága valóban legyőzhetetlen, feltéve, ha bíznak magukban; de ha rettegnek, annál nagyobb és tébolyultabb félelem tölti el őket, minél többen vannak.
A kultúrák összeütközéseit nem lehet könnyen elkerülni, de állandóan arra kell törekedni, hogy ezeket megszelídítsük, és kerüljük el a konfliktust, és legfőképp a háborút.
A háború a természet része. (...) A dzsungelben minden élőlény meg akarja ölni a másikat. A természet így teszi próbára a műveit. Így jön létre az erősorrend. A háború küzdelem. A küzdelem nemesít.
Nem az a vér aggódtat, ami kihull, hanem az a gyűlölet, ami kikel belőle.
Isten imádja az erőszakot. (...) Különben miért is volna belőle annyi? Bennünk van, éltet minket. Háborúzunk, áldozatokat égetünk, lopunk, fosztogatunk, kitépjük testvéreink húsát, és miért? Mert Isten szerint erőszakkal kell tisztelegnünk előtte.
Facebook
Pinterest