Idézetek a háborúról
Nem elég két erős kar ahhoz, hogy valaki erős harcos legyen. Erős elmére és erős szívre is szükség van.
Ha a csatára gondolt, bátorságot látott a veszéllyel, egykedvűséget a szenvedéssel, hősiességet a balsorssal szemben. De itt nem volt más, csak kínszenvedés, jajgatás, vak rettegés, megtört testek és a küldetésbe vetett hit teljes hiánya.
Amikor a katonák jólétéről és eredményességéről van szó, az étel rögtön nemzetbiztonsági üggyé lép elő.
Isten kezében vagyunk. Ökölbe szorítja.
A gazdagok ostobaságok miatt harcolnak. Miért ne tennének így a szegények is?
Egy olyan helyzetben, amikor elfoglal valaki egy országot, másnap neki kell a közellátást biztosítani, nem úgy van, hogy bemegyünk, és mindenkit megölünk. Ma annak, hogy egy területet, és a lakosok vagyonát elvesszük, már egyszerűen nincs értelme.
A legtöbb önkéntesnek fogalma sincs, hogyan kell harcolni: (...) nem többek kalandvágyó kölyköknél.
Aki harcolni szeretne, az nyilván a legjobbhoz csatlakozik.
A harcosok főleg a saját feljebbvalójukhoz, és nem a szervezet vezetőjéhez lojálisak.
A külső támogatás is a korrupció melegágya.
Könnyű elfeledkezni a vállalkozás valódi céljáról, ha csak az erőszakot látjuk.
A technológia nem változtatja meg és nem teszi durvábbá a fegyveresek által elkövetett erőszakos cselekményeket. A propaganda célja ugyanaz marad: félelmet kelteni az ellenségben és lelkesíteni a potenciális híveket.
A civil társadalom nélküli emberi környezet (ezt az állapotot természeti állapotnak is hívhatjuk) nem más, mint puszta háború, amelyben mindenki mindenki ellen harcol.
Minden megölt emberrel egyre távolabb vagyok az otthontól.
Ryan közlegény megmentése c. film
Egy igazi vezető, egy jó parancsnok nem olyan kérges szívű, hogy már nem érez fájdalmat, csak annyira, hogy képes legyen folytatni.