Idézetek a háborúról
A hadtudomány titka nem a karok erejében, hanem a lábak fürgeségében rejlik.
Egy város, egy mozgalom vagy bizonyos emberek elpusztítása soha nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Az erősek sem annyira erősek, és a gyengék sem annyira gyengék, mint amilyennek tűnnek.
Nincs megnyert vagy elvesztett háború, csak "Háború" van! Pusztító, öldöklő, embertelen! A háborúk nem oldottak meg semmiféle problémát, de mindig elvetették a magját a következőnek. A háborúkat alig néhány ember robbantja ki, de ők nem harcolnak, és nem is halnak meg. Az egyszerű emberek ölik egymást halomra, ők hullanak idegen föld meszesgödrébe, s az ő otthonaik pusztulnak el. Ők az eszközök, és ők az áldozatok.
A jó és rossz csatáját valójában nem nagy seregek vívják, egy-egy élet dönt kimeneteléről.
Minden háborút a múlt igazol, de különböző múltak nem léteznek. Alapvetően minden háború megtervezett, hogy a társadalmat az éhhalál szélén tartsa. A háborút az uralkodó csoport vívja az alárendelt ellen, és a célja nem a győzelem.
Vannak korok, időszakok, amikor nem szabad túlságosan igényesnek lenni, és azért is hálásnak kell lenni, ha valaki nem követ el valamit ellenünk.
Semmi sem háborúellenesebb egy háborús sebesült üvöltésénél.
Ha egy erőteljes, külső ellenfél az emberiségre törne, az emberek biztos egyesülnének, és nem harcolnának többé egymással.
A háborúban az a jó, hogy fejlődik a technika. A háborúban az a rossz, hogy a technika nagy része pusztító. És ha a háború véget ér, a fegyverek megmaradnak.
Vannak csaták, ahol nincs győztes. Van, amikor a jó hadvezér legfeljebb a tűzszünetben reménykedhet.
Akik tudják, mi a háború, könnyebben vetnek véget is neki.
Mint a beszéd, illik hozzád a seb; Mindkettő dícsér!
Sose kezdj harcba, de mindig fejezd be.
A harcmezőn az ember nem nemesként, királyként vagy pórnépként, hanem vesztesként hal meg.
A háború a legbolondabb dolgokra kényszeríti az embereket.