Idézetek az érzelmekről
Nincs vékony határvonal szeretet és utálat között. Mondhatni egy kínai nagy fal húzódik közöttük, melyet öt méterenként álló őrök védenek.
Csak ami könnyű, játszi vagy hazug, Gyors röpkeszárnyú szóra az talál, A nagy érzés néma, mint a halál, És súlyos, mint a rög, mely ránkborul.
Amikor a fájdalom elmúlik, jön a helyére a harag. Aztán amikor a harag is kifutja magát, érkezik helyette a magány. Az érzések végtelen körben követik egymást, az egyik elveszett érzés helyére mindig jön egy másik.
Némely szó egyszersmind beszéd is, sírás és kiáltás egyszerre. Minden rajongás és minden fájdalom egybeolvad, és együtt tör ki benne.
Az irigység negatív erő, romboló hatással van az emberre.
Csodálatos dolgok vannak a világon: a vidámság, ha sokáig vizsgálgatjuk, könnyen szomorúsággá változik, s akkor isten tudja, mi minden jut eszünkbe.
Varázsereje volt a zenének. (...) Mindent kitágított és színpompássá tett, mintha az élet sötét árja zúgna benne, nem volt többé sem teher, sem határ, nem volt egyéb, csak fény, dallam és szerelem.
A kétségbeesés hideg számító. Ragaszkodik a végösszeghez. Semmi sem kerüli el a figyelmét. Mindent összead, egy garast sem enged el a számadásból. Számon kéri Istentől a villámcsapásokat és a tűszúrásokat. Tudni akarja, mihez tartsa magát a végzettel. Tűnődik, mérlegel, számol. Külsőleg komor, hideg, de alatta tüzes láva habzik.
A szívnek bajos parancsolni. A szívnek jogai vannak (...). Te nem ismered a szívet. A szív mennydörgős jószág (...). Könnyen megtörik!
Fontos megtalálni az egyensúlyt a tartózkodás és az érzelmek kinyilvánítása között.
Erő kell, hogy felülemelkedj a szenvedéseken, hogy urald az érzelmeidet. Hogy megváltsd őket, ahhoz akarat kell.
Az az igazság, hogy minden érzés, amivel küzdünk, gyilkos méreg.
Az öröm nem beszél, hanem nevet. Nem ad szárnyat a gondolatnak, csak a bánat szónokol.
Maradandó érzés is megszülethet később, egyszerűen attól, hogy együtt élnek és mindent megosztanak egymással; hiszen a csaknem hisztérikus vágy, ami összehozta őket, idővel bizonyára csillapodni fog...
Vannak napok, amiken megtörünk, Vannak sebeink, amiket óvunk, Vannak biztosítékaink, amiket megmentünk, De van szívünk is, amit sosem vesztünk el.
Facebook
Pinterest