Idézetek az érzelmekről
Többet jelentett nekem, mint egy barát. Azért nem bírtam sehogy se elbúcsúzni tőle - mert szerelmes voltam belé. Őbelé is. Szerettem, sokkal jobban, mint kellene, és mégsem eléggé.
Van rosszabb érzés a magánynál. Ha azt érzed, hogy megfeledkeztek rólad.
Megdöbbentő, hogy az ember lelke mennyire befolyásolja a testét. Amit érzel belül, olyan állapotban van a tested.
Az asszony vagy szeret, vagy gyűlöl, harmadik eset nincs.
Megérinted... talán csak éppen hogy. Talán a bőrötök nem is ér egymáshoz, csak a karokon lévő pici szőrszálak simogatják egymást. Mégis érzitek. Mégis csodálatos érzés, nyugalom, bizalom, szeretet árad rajtuk keresztül egymás felé. Hihetetlen erő van benne, hihetetlen érzések szabadulnak fel ebben az aprócska érintésben. És megnyugszol. Ebben a pillanatban megáll körülötted minden. Nem beszéltétek meg az érintést, mégis, mindketten tudjátok, hogy kell. Érzitek, nem tehettek mást. Muszáj, mert érezni kell a másikat. Így is. Mert lélekben egyek vagytok. És a test követi a lelket.
Mi értelme az érzéseknek, ha az ember nem tudja használni őket egy kézzel fogható cél elérése érdekében?
A vágy elfedhető, de kiradírozhatatlan.
Van, hogy hónapokig észre sem veszed, hogy valami nincs rendben, hogy nem vagy boldog, miközben nem azt az életet éled, ami hozzád tartozik.
A bizonytalan szív a kétségből és a zavarból táplálkozik, miatta megkérdőjelezed az utadat, a terveidet, az indítékaidat; amikor hiába mereszted a szemedet, csak a sötétet látod, csupán a józan ész és az akarat ránthat vissza a szakadék pereméről.
Ennyi kell csak hozzá: egyetlen csepp félelem, és a szerelem gyűlöletté savanyodik.
Meglepő, mennyien nem tudnak különbséget tenni aközött, hogy "X igaz" és hogy "kívánatos, hogy az emberek higgyenek X igazában". De az is lehet, hogy nem dőlnek be ennek a logikai csapdának, csak az emberi érzésekhez képest lényegtelennek tartják az igazságot. Nem szeretném lebecsülni az emberi érzéseket. De jó lenne minden egyes beszélgetésben tisztázni, hogy érzésekről vagy az igazságról beszélünk. Mind a kettő fontos, de egészen más.
Lényegében mindig érzelmi alapon döntünk. Az első érzelmi benyomások eldöntik a vásárlás létrejöttét vagy meghiúsulását. Az érvek csak arra valók, hogy utána bizonygathassuk, mennyire jól döntöttünk.
A megbecsülés és a szeretet elgyengíti, ugyanakkor megerősíti az embert. Arra buzdít, hogy másokat segítve tegyem a dolgom, minél jobban és hasznosabban.
Játszani könnyű. Játszani. A lelkünkből játszani úgy, hogy kirekesztjük mindazt, ami a valóság. Szerelmest játszani, emlékekből táplálkozva újraélni egy érzést.
Előfordul, hogy néha az ember úgy vész el a kétségbeesés erdejében, hogy egy darabig észre sem veszi: eltévedt. Ameddig csak lehet, győzködi magát, hogy csak néhány lépésnyire tért le az ösvényről, bármikor visszatalálhat rá. Aztán újra és újra leszáll az éj, és fogalma sincs, hol van, merre jár. Ekkor már be kell ismernie: olyan messze kóborolt a kijelölt úttól, hogy már azt sem tudja, melyik irányban kel fel a nap.
Facebook
Pinterest