Idézetek az emberismeretről
Az ejtőernyősök legalább annyira babonásak, mint a tengerészek. Nincs köztük, aki legalább egy amulettet ne viselne a nyakában.
Mihelyt belép az ember a társas viszonyokba, egy mások által megírt, rendezett s az egyén által kissé átalakított szerepet játszik. Akár otthon, akár a munkahelyén - mindenképpen álarc van rajta. Ha szórakozik, ha "maradandót" alkot, az elképzelt szerep szerint cselekszik, beszél, gondolkodik. Rettenetes a végkövetkeztetés, de igaz.
- A betegségeket kezelem. A betegeket csak arra találták ki, hogy a munkánkat nehezítsék. - Szóval megpróbálja kizárni az emberségfaktort az orvostudományból? - Ha nem beszélünk velük, akkor nem hazudhatnak, és mi sem hazudhatunk. Az emberség túl van értékelve.
Akkor vagyunk igazán nagyvonalúak, ha nincsen más lehetőségünk.
Vannak hősök (...), akiknek egyetlen sebezhető pontjuk van, Akhilleusz, Siegfried... minekünk, egyszerű embereknek minden pontunk sebezhető. Nekünk egy sebezhetetlen pontot kell kivívnunk.
A gyávaságot mindig a legkitűnőbb érvekkel lehet megmagyarázni.
Az ember az egyik erkölcsi kódex helyett választhat másikat, de nem rázhatja le magáról a belénevelt engedelmességet.
Általában a legkevesebb erőfeszítéssel akarjuk elérni a legjobb eredményt. Ez a természet rendje.
Mindnyájunknak annyi portréja van, ahány ismerőse. Ha tetszik, ha nem: képünk kirajzolódik embertársaink tudatában. Jogunk van egyet magunknak is odatennünk ezek mellé.
Üvegesedem. Tisztán tartom magam, hogy mögém is láthass.
Anyám olyan, mint Mao, a nagy kormányos. Mindenen rajta tartja a szemét a birodalmában, de állandóan retteg, hogy ha egyszer félrenéz, rögtön összeomlik minden. Nem mer kimozdulni az alattvalói közül, csakis saját magában bízik.
Minél kevesebbet tudnak az emberről, annál többet gondolnak rá.
A testi javakba merült ember nem érzi az én-t. Sose mondja: "Én boldog vagyok. Nekem gyönyörűség az életem." Az én el van benne homályosodva, mint a gyémánt a szemétre került gyűrűben. Azért szenvedünk tehát akaratlanul vagy akarva, hogy a lelkünk tisztuljon, erősödjön.
Ne gondoljuk, hogy mások is olyanok, mint mi!
A világ tele van olyanokkal, akik igen ravaszul sokkal okosabbnak látszanak, mint amilyenek valójában. (...) Elkápráztatnak bennünket (...), holott valójában szinte semmiféle hasznos tudomással nem bírnak a valóságos életről.
Facebook
Pinterest