Idézetek az életről
Élek: vezetem soha, sehova be nem nyújtható számlám.
A szőlővesszőt a föld alá kell temetni, hogy friss hajtásokat hozzon - nekünk is változtatnunk kell az életünkön, ha azt akarjuk, hogy felfrissüljenek a gondolataink.
Olyan közel jártunk a véghez - és éppen hogy csak sikerült elkerülnünk. Ez is egy olyan pillanat volt, amikor az ember ráébred, milyen értékes az élete, és fordítani akar a dolgokon. Amikor kap egy második esélyt, és megesküszik, hogy ezt nem pazarolja el.
Nem a rátalálás volt az életcélom, ez csak a szükséges feltétele volt. Most, hogy mellettem van, elkezdődhet végre az életem.
Már gumibugyis korom óta fel nem foghatom, miért csak a holtakat illeti a gyengéd tapintat, a suttogóra fogott hang. Ugyanez miért nem jár az élőknek is? Miért nem illeti meg az élőket a jog, hogy ne ölögessék meg őket?
Az emberi élet nem adottság, hanem feladat, amit meg kell oldani.
Az élet nehéz, és sokszor nem látni a rossznak a végét. Néha azt hiszed, az út innen már csak fölfelé vezethet, aztán mégis kiderül, hogy tovább vezet lefelé. Az alagút végén megcsillan a fény, aztán épp oly hirtelen elhalványul. Néha azonban a katasztrófában is van gyógyulás. Néha az ember kap még egy esélyt.
Mindenkinek kell néha olyasmit is tennie, amit nem szeretne. Erről szól az élet.
Mi más is az egész halandó élet, ha nem egyfajta színjáték, amelyben különféle színészek beöltözve a különféle kosztümökbe és maszkokba szerepelnek, és mindegyik játssza a szerepét, míg az igazgató le nem hozza őket a színpadról?
Minden ember önmagáért van. Minden élet annyit ér, amennyit önmagának ér. Bolond ember az, aki nem örül, mikor örülhet, s akkor is búsul, mikor nem kénytelen vele.
Az élet egy sakktábla. Éjszakák és nappalok, hol az emberek Isten gyalogai. Mozognak ide-oda, megengedi nekik, hogy öljenek és a vadászzsákmányok, darab darab által visszakerülnek a dobozba. Mert van egy végzete mindenkinek. Játékosoknak és Istennek is. Végzetük beteljesül, mert a játék kezdődik és véget ér.
Okosabb lenne csak élni, élvezni és játszani. De mit csináljak, ha ez a vágy, a megismerés és megfejtés vágya ily reménytelenül kitölti életem?
Az életnek pozitívnak kell lennie. Ha neked jelent valamit az élet, akkor a boldogság magától jön. Mindenkinek kell adnia valamit. A testünk, összehasonlítva a lélekkel, olyan lényegtelen, mint egy hal a tengerben. Azt hiszem, az ember addig fog élni, amíg ki nem űzi a rosszat és a gyűlöletet a lelkéből.
Az élet egy játszma, amit csak egy módon lehet játszani: teljes gőzzel.
Az élet kockázatokkal jár. Soha nem törekedett steril életre, sem arra, hogy mindenáron elkerülje a létezéssel járó nehézségeket. Bizonyos értelemben véve a sorsban hitt. Szerinte a dolgok akkor történnek meg, amikor meg kell történniük, s az embernek az a dolga, hogy átélje azokat.
Facebook
Pinterest