Idézetek az életről
Az egész élet összefügg. Semmi olyan nem történik, aminek ne volna értelme.
Egyenes vonalú történet nem létezik. Az emberi élet geometriája túlságosan tökéletlen és bonyolult, túlságosan torz az idő kacajától és a sors elképesztő útvesztőitől ahhoz, hogy helye legyen benne az egyenes vonalnak.
A legapróbb, legártalmatlanabb tett is azzal a következménnyel járhat, hogy a földre zuhansz, és kitöröd kezed-lábad. (...) Ez úgy van kitalálva, hogy ne vedd észre a jeleket. Láthatatlanok, szagtalanok, és nem hagynak semmi nyomot. Nem is érzed őket, amíg egyszer csak térden állva nem zokogsz elviselhetetlen súlyuk miatt.
Elégedett vagyok azzal, amit az élet adott nekem. Az oktatás, melyet a szüleim adtak, nagyon tiszta volt. Azt kapsz, amit akarsz a szükséges erőfeszítésekért. Mindig is keményen dolgoztam.
Nem érted? A mag az élet. A hagyma a rothadás. Az élet a rothadásból kikél... De minden növénynek más a természete. Mint az embernek. Meg köll vele ösmerkednünk. Van olyan, aki csak kövér földben díszlik, mint a mák és a napraforgó, meg a jeges levelű lapu. Van olyan, akinek szegénység a világa. A kövirózsa példának okáért, vagy a borostyán, vagy az őszibarack. Ismét más növények a társas életet szeretik, mint a hangyák vagy a farkasok, vagy az emberek: a fenyőfa, nyírfa, bükkfa. Ismét mások a magányos életet kedvelik, mint a remeték: a diófa, hársfa, birsalmafa, berkenyefa. De berkenyefát soha ne ültess... A berkenyefa... nem terem addig... ameddig az ültetője él.
Elindulsz és megállsz valahol. Igyekszel eljutni oda, ahol Isten kijelölése vár. Útközben vergődsz, szárnyakat kapsz, repülsz, megállsz, lehet, hogy visszafordulsz. Így élsz.
Mindannyian keressük a válaszokat. A tudományban, az életben, mindenben. Néha a válasz alig egy karnyújtásnyira van tőlünk. Máskor pedig akkor kapjuk a választ, mikor még fel se fogtuk, hogy kérdeztünk valamit. Néha a válasz meglepetésekkel szolgálhat, és néha, mikor már végre megtaláltuk a választ, amit kerestünk, egy csomó kérdés marad megmagyarázatlanul.
A szerelmi csalódás gyakran a fiatal lányok javára válik. Komolyabban veszik tőle az életet.
Nem érti, miért töltik sokan az egész életüket azzal, hogy szétzúzzák az utakat, amelyeken nem akarnak végigmenni, ahelyett, hogy azon az egyetlen úton járnának, amely elvezeti őket valahova.
"Mindent föladok, amibe belekezdek" - gondolta némi keserűséggel. Talán nemsokára az élet is észreveszi ezt, és nem ad neki több lehetőséget. Vagy talán, ha mindig rögtön az elején föladja, elfogynak az utak anélkül, hogy egy lépést is tett volna.
El sem képzelheted, milyen jól esik a feloldozás a gyónás után, milyen megkönnyebbülés: tiszta a lap, újrakezdhetjük az életet.
Összeomlani akkor, amikor eljön az igazság pillanata, hagyni, hogy az ellenfél lélektani hadviselés révén felülkerekedjen, kétségbeejtő játékkal önmagadra mérni vereséget - ez milliószorta szánalmasabb, mint versenybe szállni, és annak rendje és módja szerint alulmaradni.
El kell felejtenünk mindent, ami volt. Új életet kezdünk, mindannyian üres, tiszta lappal indulunk. Most minden azon múlik, hogy mit írunk a tiszta lapokra.
Mindenkinek emberi joga, hogy az életét úgy rontsa el, ahogyan tudja. Nekem ez sikerült. Senki más nem hozhatja rendbe, csakis én.
A szeretet energiaforrás, amelyből az élet táplálkozik, hogy jobb legyen.