Idézetek dalszövegekből
Az igazságból elveszett az "i"!
Miért kell oly sok beszéd Hisz az első szóból mindezt érthetnéd Miről a szám csukva beszélt.
Tudod, az élet szerintem kísérlet Össze kell rakni az összetört képet A dolgok egy ideje nincsenek rendben De én összeraklak téged Ha te is összeraksz engem.
Mert a világ, az egy összetört kép És a vonal, ami mentén összetörték Az kettőnk között húzódik éppen És, bár már átmentek néhányan, próbaképpen Igazából nem megy át semmi ott És abban ne reménykedj, hogy pont nekünk menni fog.
Megfojthat bánat, újra erőt ad az ég Vaskézzel támad, de megvéd a zöld, a kék Elzár és kínoz, mérgekkel olt a múlt De bent egy hang biztat, hogy újra lerázd a súlyt.
Minden percben elvarázsolsz teljesen, Minden titkos érintésed kell nekem. De bármi fáj nagyon, sírni nem látsz - nem hagyom. Játszom, mint egy bohóc a színpadon.
Sose búcsúzz el, minden új nap egy új remény, Van, hogy elveszítesz mindent, mégis élj a holnapért! Sose búcsúzz el, mert az éjszaka véget ér, Újra eljön majd a hajnal, van, ki vár, hogy visszatérj!
Egy szó, ami hirtelen szíven talál, Elég, hogy összetörve, némán félreállj. A tengernyi gond között nincs semmi jó, Sorsod a hullámok közt vergődő hajó... S mert a célodtól oly messze jársz, Egy nap úgy döntesz, végleg kiszállsz.
Minden reggel egyedül ébredek, nélküle fekszem, sötétek a fellegek. Elment ő tőlem, messze jár.
Nem izgat az, hogy mi lesz holnap, Csak a pillanat az, ami kifordíthat, Létezem és élvezem, így szép.
Álomvilágból ültess csodát És jó szívvel ápold, hogy nőjön tovább.
Szeress, úgy ahogy még nem szeretett senki sem. Szeress úgy, ahogy még nem szerettél senkit sem.
Éjszaka nem álmodok, csak rosszat, Legalább az ébredés némi megváltást hoz. Nem burkolózom rózsaszín álmokba, Nem várok semmit a holnaptól.
De hiába mondom el dallal és csenddel Hiába hallgatom csillogó szemmel Hiába, hiába ordítom hangosan. Pokolba már a szép szavakkal, szeress egy kicsit jobban!
Be fogom bizonyítani, hogy valóban létezik lehetetlen.