Idézetek dalszövegekből
Visszavár hazád, és mindent megbocsát. Karjába zárja rég elkóborolt fiát. A széllel küldi el az otthon illatát, A fenyvesek dalát, a folyók zúgását, És minden magyart hívó vezérlő csillagát.
De hogyha úgy leszel vele, Hogy mégiscsak néhanapján Szükséged lesz rám, Én majd ott fekszem, Ahol hagytál.
Most üresen ropognak a hidegtől mind a színpadok, A fantom is alhat, de nem alszik, a fantom én vagyok. A maszkom a burára hajítva mosolyog szépen, Most én is, mert sötét van, csend van, épp úgy, ahogy kértem.
Azt gondoltam, hogy már megsérültem ezelőtt, De senki nem hagyott rajtam ekkora sebet, A szavaid mélyebben vágtak egy késnél, Szükségem van valakire, aki életet lehel belém.
Maradtam, aki voltam, mikor megismertél régen, Csak közben megőrültem, meghaltam, nagyon-nagyon mélyen.
Törött dobverő, Cigarettafüstben úszó, kopott öltöző, Egy magányos gitár, néhány papírpohár, Elment mindenki már.
A Nap már lefelé tart és nem éli túl az éjszakát többé nem lesz semmilyen reggel nem éljük túl az éjszakát.
Nem hiszünk egymásnak, Sehogy se jó ez így, de ha eljön majd a másnap, Az talán, talán megsegít.
Tőled függ minden, te mozgatod a világot. Veled elkalandozok. Hármat kívánok - jó reggelt, jó napot, jó estét!
Lassan sikerül magunk körül mindent tönkretenni, Rájöhetnénk, van, amit nem lehet megvenni, és ha eljön majd a vége, és itt fekszünk holtan, Hiába is mondanám, hisz késő, én szóltam!
Hatvan napja, hogy elmentél, És hogy miért így döntöttél, Nem értem meg, ha baj volt, miért, Nem beszéltük meg, Baby, úgy, mint rég.
Nincs már semmi ami ide kötne Lassan úgy érzem elveszek a ködbe Nincs már semmi ami ide kötne Lelépek örökre...
Olyan gondtalan minden, Amíg a szívem rejti a kincsem, A Földön annyi jó dolognak van még hely, Ha tehetném, nem is nőnék fel.
Szerethetnékem volt, szaladhatnékom lett.
Senki nem üldöz téged, magadon kívül.
Facebook
Pinterest