Idézetek dalszövegekből
Az emberi létezés egyetlen állandóból áll, és ez az, hogy mind harcolunk a félelmeinkkel.
Nem vagy már jó, nem vagy már szép. Égjen lassan, vagy szakadjon szét.
Nem vagy már szép, nem vagy már jó, nem vagy már éppen a nekem való, nem lesz gyerek, nagy ház, autó, ahogy te élsz, az nekem nem jó, az nekem nem jó már.
Unom már, hogy azt mondod, hogy "minden rendben van", unom már ezt a szar dumát, hogy "érezd jól magad", annyira unom már, hogy úgy csinálsz, mintha minden rendben lenne. Unom már, hogy azt játszod, hogy élvezed...
Mit mondhatnál, mit mondhatnék én? Túl sokat beszéltünk a semmiről, a felszínen sok hajó és vitorlás a vízben áll, nem halad, apály volt ma egész nap.
Ne feküdj mellém, mert ez itt most csak az én városom. Macskakő matracom, járdaszegély rajt a vánkosom, és ne hidd, hogy nem puha, olyan, mint ti soha még nem, meghallgat, szétfagy és esőben is ázik értem.
Igazából mindenki hinni akar benne, de Ha elárulnak, az mélyen megbánt majd, Nem idealista egy örökké fennálló világ, Hogy továbbra is hiszünk ebben a képben, Az azért van, hogy végül megvalósítsuk Azt a világot, amire mindig is vágytunk.
Csak adj egy okot, Hogy szívem tovább dobogjon. Ne aggódj, biztonságban vagy itt, karjaimban. Ahogy a világ darabokra hull körülöttünk, Nem tehetünk mást, mint kitartunk...
Az, kit tiszta szívemből szeretni tudok, A szívemnek legkedvesebb személy, Szerelmem közepén, itt lesz szívem örökké.
Bárhol is légy, mindig mosolyt csalok arcodra, Bárhol is légy, mindig melletted vagyok, Bármit is mondj, irántad való érzéseim, Most megígérem, "örökké" tartanak.
Le kell menni kutyába! Légy a kutyák királya! Ne királyok kutyája!
Akit ma szeretsz, ki tudja, hol lesz holnap?
Nem élhetünk igazságot hazudva, Egy a közös bennünk, hogy nem bízunk magunkban.
Könyörögtem az istennek szépen, Hogy boldogságot dobjon le nékem. De elfelejtette, vagy túl messzire dobta, Később azt mondta, ez nem az ő dolga, Ha nem segítek magamon, csak magamra vethetek keresztet, Örökké mástól várni a megváltást nem lehet.
Tudom, ki vagyok, és nem zavar, kinek látszom.