Idézetek a beszédről
Amikor a sasok hallgatnak, a papagájok kezdenek fecsegni.
Túl nagy jelentőséget tulajdonítasz a szavaknak. Pedig a szavakon túl létezik egy másik, egy teljesebb világ, csak kevesen jutnak el oda.
- Mit jelent az, hogy "hello"? (...) - Én mindig úgy véltem, azt jelenti, hogy "hello". - Pedig nem azt jelenti (...). Azt jelenti, hogy "Ne beszéljünk semmi fontosról". Azt jelenti, hogy "Mosolygok, de nem figyelek, úgyhogy menj el".
Mindég vigyázzon az ember, hogy mit ejt ki a száján, mert soha nem tudhatja, mikor mondja az isten azt, hogy ámen!
Nem számít, mit mond az ember, csak a bizalom, amivel kimondja, és az együttérzés, ahogy fogadják.
Bennem valóban nincs meg a tehetség, mint némely emberben, hogy könnyedén el tudjak beszélgetni olyanokkal, akiket még sohasem láttam (...). Nem tudom megütni társalgásuk hangját, nem tudok annyi érdeklődést mutatni ügyeik iránt, mint azt gyakran látom másoknál.
Olyan mintát kaptam, mely szerint nem a szépség, az ész a fontosak, hanem valami egészen más. És az, hogy mit hogyan mondunk. Persze mondhatunk sok mindent, nem kell félni, hogy melyik szavunk hova esik és mi lesz belőle, de amit szívből mondunk, az tényleg belehullik a lelkünkbe, mint egy mag. Ilyen vagy, olyan vagy, nem számít, ha mindeközben szeretnek.
Jó beszélgetni! Csevegni, jókedvűen, mélyen, őszintén, hogy kibukjon belőlünk végre az, amiről magunk se tudtuk, hogy bennünk van!... Akkor jövünk rá, amikor kimondjuk! (...) Életünk legnagyobb pillanata, amikor megnyílunk egymás számára.
Amikor beszélgetek valakivel, akkor olyanná válok, mint ő. Nem vagyok én. Nem vagyok olyan erős, hogy legyek. Mármint nem vagyok olyan erős, hogy beszélgetés közben megtartsam önmagamat.
Frusztráló, amikor beszélgetek valaki olyannal, aki egyszerűen nem hagy szóhoz jutni! Ez így nem is beszélgetés! Csak ő beszél, én pedig reagálnék, de nem hagy.
A pletyka mindannyiunkat képmutatóvá tesz. Nyilvánosan ugyan elítéljük a pletykát, mégis belefeszülünk, hogy hallhassuk a legfrissebbeket.
Azt mondani az embereknek, hogy nincs igazuk, nagyszerű módja az ellenségek szerzésének. Elismerni azt, hogy hibáztál, remek alkalom arra, hogy egy barátság kialakuljon.
A leírt vagy kimondott szavaknak megvan a maguk utóélete, és senki nem parancsolhat nekik.
Az okoz igazán örömet, ha kimondhatjuk, ami a szívünkön van, kockázatot vállalunk, és fejest ugrunk az életbe. Nem fog mindenki kedvelni, de te azt kedvelhetsz, akit csak akarsz.
A szó is lehet tett. A szó is hagy nyomot.