Idézetek a beszédről
Időzavarban nem lehet erős kapcsolatokat építeni. Egy kapcsolat értéke is lemérhető azon, hogy a partnerek mennyi időt szánnak egymásra az életükből, mennyit törődnek egymással. Néha az is elég, ha csak együtt vannak csöndben. Kosztolányi írja egyik versében egy vonaton utazó nemzetközi társaságról: "Csöndjeink nem érnek össze végül, mivelhogy én magyarul hallgatok, ők svédül." Nagyon okos. Ugyanis olyan hallgatás is van férfi és nő között, ami nem ér össze. Az nem számít időnek. Alapvetően lényeges, hogy együtt hallgatnak-e, vagy külön-külön.
Az elfogadásnak van egy mélyebb szintje. Kimondani a dolgokat. Így indul.
Nincs keservesebb, mint fájdalmat szavakba önteni akkor, midőn a tett hatalmunkban nem áll.
De ki kérdez, választ várjon, Ha nem is kell már a válasz. Választ várok S ez a várás úgy elfáraszt.
Időnként, miután az egész napot azzal töltöttük, hogy igazán lényeges dolgokról beszélgettünk, kell egy este, amikor teljesen érdektelen dolgokról fecsegünk.
A politikus műve csalhat, a művészé nem. A beszéd lehet hazug, az ecset soha.
Nem jó az, ha az emberek nap mint nap arra kényszerülnek, hogy hősi bátorsággal álljanak ki meggyőződéseik mellett, bármi lesz is ennek a következménye; vagy nem érezvén erőt e hősiességre, önmaguk előtt megszégyenülve, fülüket-farkukat behúzva kotródjanak el, és rossz lelkiismerettel, sunyin, mellébeszélve, dünnyögve, zavart tekintettel folytassák a párbeszédet egymással s a világgal. Nem jó, ha a lelkiismereti parancs és a kimondott szó között olyan nagy akadályok tornyosulnak, hogy csak hősi erőfeszítéssel lehet áttörni rajtuk. Nem jó, ha hősiesség kell ahhoz, aminek természetes emberi gesztusnak, mindennapi társadalmi gyakorlatnak kell lennie.
A szavak valódi jelentéstartalma saját belső világunk egyedisége miatt nem egyforma. Ezért nagyon fontos az őszinteség, tisztázni kell, hogy jól értjük-e egymást.
Az ember, akit jogosan neveznek beszélő állatnak, az egyetlen faj, amelynek fennmaradásához társalgásra van szüksége... A szerelemben a társalgásnak majdhogynem fontosabb szerep jut, mint bármi másnak. Minden érzelem közül a szerelem a legbeszédesebb, és nagyrészt kizárólag beszédességből áll.
Nem beszélnék annyit magamról, ha volna a világon más, akit olyan alaposan ismerek.
Az őrült, aki beszél, kevésbé ijesztő, mint az, aki ki sem nyitja a száját.
A legjobb módja annak, hogy felkeltsük és fenntartsuk egy másik ember érdeklődését, az, hogy először róla beszéljünk, majd fokozatosan magunkra tereljük a szót - és ott is tartsuk.
Aki engedelmeskedve a természet parancsának, valaha továbbadott már pletykát, az átélte a feltörő megkönnyebbülést, amely egy elemi szükséglet kielégítésével jár.
A pletyka nem botrány, és nem is mindig rosszindulatú. Sokkal inkább kellemes csevegés az emberi fajról, annak szerelmesei között.
A pletyka művészet: az ember ugyan semmit nem mond, mégsem marad semmi titokban.
A pletyka eszköz a költőnek, szakzsargon a tudósnak és vigasz a háziasszonynak, a nagy szellemnek, az iparmágnásnak és az értelmiséginek. A bölcsődében kezdődik, és a beszéddel együtt múlik el.
Facebook
Pinterest