Idézetek az álomról
Az álmok a világ tükrei, vagy talán jósok, igen, s ha rosszra fordulnak, nem azért teszik, hogy kínozzanak, nem, hanem, hogy óvják az embert, olykor a saját vágyaitól. És mindeközben mire tanítanak az álmok? A jelent szeretni és becsülni, megérteni azt, ami épp van.
Tudnivaló, hogy a csillagok fűszálak az ég széle-hossza rétjén, és azokon élnek-éldegélnek a sokszínpettyes katicabogarak: az álmok.
Megváltásban kár volna hinned, húzódj hát barlangodba vissza. A valóság csak meglegyintett. Temetkezz gyötrő álmaidba.
Az álom előnye a valósággal szemben, hogy nem kell róla lemondani, megtarthatja az ember haláláig, vagy amíg akarja, vagy előveheti agysejtjeinek rejtett zugaiból, hogy szemhéjai mögött élni kezdjen.
Amikor az ember álmából felriad, és lerázza magáról az álomképeket, nemcsak a megszokott világába való visszatérésnek örül, hanem saját léte érzékelésének is.
Miközben álmaink java része talán valóban nem több (...) éber élményeink halvány és fantasztikus visszatükröződésénél, van egy bizonyos hányad, amelynek túlvilágiasan éteri hangulatát nem lehet a szokott módon értelmezni, mert bizonytalanul izgalmas, nyugtalanító jellegük azt sugallja, hogy most néhány percre betekintést nyertünk a fizikainál nem kevésbé fontos szellemi létezés szférájába, amelyet egy áthatolhatatlan sorompó mégis elválaszt az élettől.
Alszom. Szilárdan lakom az alvást, akarom, irányítom, kirekesztem az álmokat, megtagadom, megtagadom. Az alvás most a szerelmesem, a feledésem, az ópiumom, az amnéziám.
- Rettegek. - Miért? - Tizennyolc éven keresztül egy ablakon át néztem a világot, arról ábrándozva, milyen lehet, amikor a fények kigyúlnak az égen. Mi van, ha mégsem olyan lesz, mint amilyennek megálmodtam? - Olyan lesz. - És ha olyan lesz? Utána mihez kezdjek? - Szerintem ez benne a legjobb. Keress egy új álmot.
Aranyhaj és a nagy gubanc c. film
Mintha álmot élt volna át, de olyan álmot, mely elenyészik ugyan, de természetfölötti gyönyörűség érzését hagyja maga után a lélekben, hogy aztán egész további életében azt kergesse az ember.
Mi más az álom, mint annak megismerése, ami bennünk van?
Az életben csakugyan van valamilyen fintorszerű meglepetés, mint az álomban.
Az ember nemcsak végig-cselekszi, végig-beszéli és végighallgatja az életet, hanem végig-álmodja is. Mindennek alján gomolyog az álom. S ez éppen úgy élet, mint a cselekvő, a beszélő, a hallgató valóság.
Vannak az életben olyan álmok, amelyek ébredés után is a beteljesültség érzésével töltenek el minket: ezek miatt érdemes élni.
Álmot éltem át, egy szép dal volt a világ, A szó is benne jó, és az élet szőtte át, Aki éppen arra járt, saját új sort hagyott rá, Így lett végtelen ez a dal és a világ.
Az álmok igazak, míg tartanak, s vajon nem álomban élünk-e mind?
Facebook
Pinterest