Idézetek az álomról
Amikor az ember álmában már előre tudja, mi fog történni vele, az pont olyan undorító, mint amikor a valóságban történik meg.
Az álom lehet jó, vagy pusztító, mint egy vírus.
Az álmokat nem lehet megmarkolni és megkötni néhány szóval, gondolattal. Az álmok szabad lebegését és szárnyalását csak a mi életünk öleli át, és néha az álom az egyetlen valóság.
Az álom minden napközben elkövetett rossztól megtisztít minket. Az álom az a néhány óra, amelyet a lélek kitakarítására fordítunk.
Álom és halál fivér meg nővér.
A világon semmi sem lehet olyan unalmas, mint más emberek álmai.
Bejáratos hozzám az álom ingujját felgyűrve nagytakarításba kezd a tudat kábán beereszti.
A te álmod néha más rémálma.
Az álom az ember szívéből fakad és legtöbben szívünk szerint élünk, így álmok nélkül semmivé lennénk.
Az imádott alak, kit el nem bírt érni ébren, azt kényszeríti megjelenni álmában, és úgy jelenni meg, ahogy neki tetszik. Az álom a leggonoszabb kerítő.
Az álom az a tündéri tükör, amelyben az ember olyannak látja magát, amilyen volna, ha saját vérére bízták volna, hogy alkossa meg magát.
Az álom rossz, mert csalfa reményeket ad.
Az éjjeli álmok reggelre eltűnnek, mint az aranyalmák a Tündér Ilona és Árgyélus királyfi című mesében.
Legjobb volna nem is álmodni, teljes feketeségben haladni puhán, aztán találomra, ébresztőóra nélkül kiérni a reggeli világosságra.
"I have a dream." Az álmok arra valók, hogy betörjenek a valóságba, hogy kegyetlen hirtelenséggel belevájjanak a valóság szövetébe, ha éppen arra van szükség. Arra valók, hogy energiát, fényt, eredetiséget leheljenek belé, amikor a középszerűség, a csúfság, az ostobaság sarába süpped.
Facebook
Pinterest