Afonso Cruz
Még sosem hallott róla, hogy amit keresünk, amire a legjobban vágyunk, az mindig ott van a szemünk előtt? Csupán annyi kell hozzá, hogy fájdalmas kilométerekre távolodjunk el tőle, és azonnal meglátjuk. Túl közel vagyunk hozzá, hogy észrevegyük.
Az emlékeket nem csupán a fejünkben, nem csak a testünkben és a bőrünkben, hanem a ruhásszekrény mélyén elrejtett/őrzött kartondobozokban is tartjuk.
Ha könny felismerni azt, ami harmonikus és arányos, akkor ugyan honnan a világban látható kegyetlen aránytalanság?
A test, ahogy azt apám mondta, egy farönk, és a lélek az a tűz, amely ebből a farönkből fellobban.
Nem kell a rosszat rajtunk kívül keresni. Magunkba kell néznünk, amit könnyen megtehetünk: ha ahhoz, hogy meglássuk, mi van rajtunk kívül, ki kell nyitnunk a szemünket, akkor ahhoz, hogy meglássuk, mi van bennünk, jó erősen le kell zárnunk a szemhéjunkat.