Afonso Cruz

Ha egy ember homokot és sót kever össze, akkor nem várhatja el, hogy abból ablak szülessen, még évmilliók alatt sem. De ha van egy ablak, akkor azt nagyon könnyű homokká változtatni. Elég, ha kitesszük a levegőnek, elég, ha hagyjuk, hogy a természet szervetlen része tegye a dolgát. Nyilvánvaló a lepusztulás mindenben, ami körülvesz minket, könnyű az egész. Építeni viszont már nagyon nehéz. Minden, ami körülvesz minket, nem más, mint gyűlölet és halál: a világegyetem egy ragadozó. És csupán egyetlen dolog van azon kevesek között, ami harcol ezzel az entrópiával: az élet.

Az élet a szeretetből, a szeretetet alkotó darabok egységéből jön létre.

A szerelem nem örök, ahogy azt a költők mondják. (...) Ami igazából végtelen, az véges szerelmünk tárgya.

Egy háború sokkal nehezebben törhet ki, ha az emberek megértik egymást.

Sokan úgy vélik, a kéregetés nem igazi munka, ám az az igazság, hogy a koldulás sokkal több munkával jár, mint bármi más. Nagyon fárasztó térdelni, ám megalázkodni még ennél is fárasztóbb. És nincs annál kimerítőbb, mint kéregetni, könyörögni az életünkért.

Az élet arra törekszik, hogy egyszer véget érjen, különösen az évek múlásával.

Az igazságnak sokféle perspektívája van. Ha csak egyre szorítkozunk, vészesen közel kerülünk az abszolút hibához.

Ami kívülről hiányzik rólunk, az csupán a visszatükröződése annak, ami belülről hiányzik.

Az elmesélt történetek, az élet történetei a végzet csodáihoz hasonlatosak: törlünk mindent, ami nem fontos, ami semmit sem jelent a számunkra, hogy csak a legfontosabbakat tárjuk fel.

Az álom minden napközben elkövetett rossztól megtisztít minket. Az álom az a néhány óra, amelyet a lélek kitakarítására fordítunk.

A ráncok az idő sebei, amelyek néha olyannyira elmélyülnek, hogy belehalunk az öregségbe.

Arra kényszerítjük a világot, hogy olyan legyen, amilyennek mi gondoljuk, és észre sem vesszük, hogy az egész életünket végighazudozzuk.

Ha épp egy bizonyos irányba halad, olyan irányba, amelyben egyáltalán nem leli örömét, akkor elég, ha ugrik egyet, hogy változtasson ezen az irányon. De mivel a rezgés csak nagyon kicsi, nem lehet azonnal érezni a hatását, ám ha közben belenézhetne a jövőbe, akkor látná, mennyire más az a jövő, amelyben nem ugrott föl. Az élet ezekből a kis ugrásokból áll.

Vigyázzon: az érzelmek sebeket okozhatnak. A többiek belehalnak, de mi fogunk miatta szenvedni.