Idézetek a birtoklásról
Ha azt akarjuk, hogy az emberi élet ne legyen szürke és érdektelen, tudatosítanunk kell azt, hogy vannak dolgok, melyeknek értéke nem a hasznosságuktól függ.
Amíg mások gazdagságért küszködnek, a megvilágosodottak, elégedettek lévén azzal, amijük van, küszködés nélkül birtokolják azt. Elégedettek lévén a kevéssel, olyan gazdagok, mint a királyok. A király pedig koldusszegény, ha a királysága sem elég neki.
Lemondani valamiről, ami a tulajdonunkban van, feladni birtoklása jogát - örömet okoz, ha nagy gazdagságra utal. Ebben áll a nagylelkűség.
Gazdag az, akinek több a pénze, mint a vágya, és az a szegény, akinek a vágya több, mint a pénze... A boldogság titka nem az, hogy még többet szerezzünk, hanem az, hogy örüljünk annak, amink van, és hogy kitöltsük életünk üres kereteit ahelyett, hogy azokat tovább tágítanánk.
Az ember, amit csak tud, megszerez az életben, aztán reméli, hogy az összeharácsolt javaktól különb lesz, mint a többi.
Az ember tökéletessége nem abban rejlik, amit birtokol, hanem abban, ami ő maga.
Mindig igyekszem majd, hogy megőrizzem azt a keveset, amim van, mert túl kicsiny vagyok ahhoz, hogy át tudjam ölelni az egész világot.
Az ember a művészet segítségével próbálja birtokba venni a világot és önmagát, a kép által, amelyet alkot róla.
Sokan maguk mondanak le a lelki értelemben vett függetlenségről. Önszántukból felejtettek el boldogok lenni. (...) Azt hisszük, vannak magasztos céljaink és fontos értékeink, miközben gyakran az egész életünk egy hajsza. A többet, a nagyobbat és a szebbet kergetjük. Keressük a boldogságot, s nem vesszük észre, hogy ott van az orrunk előtt, csak épp vastagon elfedik az újabb és újabb vágyak. Mindig csak dobbantunk a pallón, ahelyett, hogy végre megérkeznénk.
Az ENSZ felmérése szerint Ruanda lakosságának mintegy 35%-a él nyomorban. Az egyik meghatározás szerint azok tartoznak ebbe a legszegényebb kategóriába, akiknek húsznál is kevesebb tárgy van birtokukban. Egy cipő, egy toll, egy könyv, egy ing is külön tárgynak számít. Meg sem próbálom megbecsülni a saját tárgyaim számát, de úgy mondják, otthon, Magyarországon - ahol állandóan panaszkodunk, hogy nekünk milyen rossz, hogy éppen mink nincs - egy átlagembernek vajon hány tárgya van?
Nem bolond, aki odaadja, amit úgysem tarthat meg, hogy megnyerje azt, amit nem veszíthet el.
Ha az óhaj ló volna, minden koldus lovagolna.
Ne annyit markolj, amennyit szeretnél, hanem amennyit a kezedben bírsz tartani.
A fontos nem a biztos birtoklás, hanem a szüntelen, az ideális célra irányuló harc, az élet naponta, óránként való megújulása, amely mindig a jobbért, a tökéletesebbért folyó újra megújuló küzdelemhez kapcsolódik.
Az ember nem birtokol semmit, csak az életét. Egy rövid időre tárgyakat tart a kezében. Ha azok kőből vagy fémből készültek, biztos, hogy túlélik őt, és egy rövid időre másvalaki tulajdonába kerülnek. (...) Nézz körül: nézd a fákat és dombokat! A "emberi" törvények szerint az enyémek. Szerinted a fák törődnek azzal, hogy az enyémek?
Facebook
Pinterest