Idézetek a történelemről
Kik éltek majd utánunk, emberek testvéreink, ne szidjatok nagyon, Isten is inkább megszán titeket, ha bennetek is él a szánalom.
Minden megismételhető, és meg is ismétlődik, ha nem vagyunk óvatosak.
A történelem sose int teljesen búcsút, inkább annyit mond, "a viszontlátásra".
Mostanra szinte közhellyé vált azt gondolni és mondani, hogy rendkívül bizonytalan időket élünk. A világ - halljuk - soha nem volt még ennyire kiszámíthatatlan. Az ilyenfajta állítások óvatos, sőt szkeptikus válaszra ingerelnek. Helyénvaló az óvatosság. A világ mindig is bizonytalan hely volt, a jövő pedig a dolgok természeténél fogva előreláthatatlan. Mostani problémáink bizonyára lehetnének rosszabbak is. Ha más nem, 1914 századik évfordulója emlékeztethet erre.
A táj, ahol élünk, mindig alakította az embert. Befolyásolta a háborúkat, hatással volt a hatalom működésére, a politikai folyamatokra és a világ majd minden szegletét elfoglaló embercsoportok társadalmi fejlődésére. A technológia látszólag áthidalja a népeket elválasztó fizikai és szellemi szakadékokat, de nagyon is könnyű megfeledkezni arról, hogy milyen sokat számít a földterület, ahol élünk, dolgozunk és felneveljük a gyermekeinket, s hogy a bolygónkon élő hétmilliárd ember vezetőinek döntéseit bizonyos mértékig meghatározzák a mindnyájunkat korlátok közé szorító folyók, hegységek, sivatagok, tavak és tengerek - ahogy ez a múltban is történt.
A földrajz törvényeit, amelyeket oly jól ismert Hannibál, Szun-ce és Nagy Sándor, a mai vezetők sem hagyhatják figyelmen kívül.
Egyetlen ember is fordíthat a történelem menetén.
Történelmi példák mutatják, milyen sokat változhatnak a dolgok akár néhány évtized alatt is.
A Közel-Kelet (...) elnevezése jellegzetesen európai világszemléletről árulkodik, és ez a szemlélet formálta is a régiót. Az európaiak tintával húzgálták meg térképeiken a határokat, amelyek a valóságban egyáltalán nem léteztek - köztük a világ legképtelenebbül mesterséges határait. Ma vérrel próbálják átrajzolni őket.
A földrajzi adottságok természetesen nem határoznak meg minden eseményt és folyamatot. A történelem hullámverésében fel-felbukkannak hatalmas eszmék és nagy formátumú vezetők - ám mindennek és mindenkinek az adott földrajzi helyzet korlátai között kell érvényesülnie és tevékenykednie.
A történelem nem csupán tények és események halmaza. A történelem egyben a szív fájdalma is, és a történelem addig ismétli önmagát, amíg képesek nem leszünk átérezni mások szívfájdalmát.
Történetet - teljes hűséggel is - igen eltérő szemszögből lehet írni; jogos minden nézőpont, ha abból a történetíró valami történetileg érdekeset tud teremteni.
Hogy az emberiség történelmét végigkíséri a hazugság, az valószínűleg annak ellenére is nyilvánvaló, hogy a nemzetek hajlamosak saját hőseiket mitizálni, az emberi gyarlóság jelzéseit lefosztani róluk, és pőre glóriában a történelmet tanuló ifjúság elé állítani őket. A történelemírásnak világszerte száz és száz olyan piedesztálra állított hőse van, akik a valóságban kevésbé voltak példaképnek valók.
A ma politikája holnap történelem.
Mindannyian szenvedünk a történelemtől, de a paranoid kétszer szenved: egyszer a való világtól, mint mindannyian, másrészt a saját fantáziáitól.
Facebook
Pinterest