Idézetek a történelemről
A kontinens huszadik századi történelme azt mutatja meg, milyen könnyen összeroppanhatnak a társadalmak, romba dőlhetnek a demokráciák, megtörhet az erkölcsi tartás, és az átlagférfi hirtelen egy tömegsír felett találhatja magát fegyverrel a kezében. Jó szolgálatot tenne nekünk ma, ha értenénk, miként lehetséges ez.
A történelem, amely eddig úgy tűnt, Nyugatról Kelet felé mozog, most Keletről Nyugat felé halad. Mindaz, ami nálunk történik, ott történt meg korábban.
A múlt megidézése mindig a nemzet tisztaságán esett gyalázat felemlegetését jelenti, s a megbecstelenítést mindig valami külső ellenség hajtotta végre.
A történelem segít felismerni a mintázatokat és igazságot tenni. Körvonalazza számunkra azokat a kereteket, melyeken belül szabadságunkat biztosíthatjuk. Pillanatokat mutat meg, amelyek mindegyike más, de egyik sem teljesen egyedi. Ha az egyik pillanatot megértjük, meglátjuk, hogyan lehetünk egy másik pillanat társteremtői. A történelem lehetővé teszi, hogy felelősséget vállaljunk - ha nem is mindenért, de valamiért.
A történelem segítségével azok társaivá válhatunk, akik nálunk többet tettek és szenvedtek.
A történelem majd megmutatja az eljövendő generációknak, hogy mi volt helyes, és mi volt helytelen. Reméljük, a világ tanul ebből.
Ez a történelmi tudás paradoxona. Az a tudás, ami nem változtatja meg a viselkedést, hasztalan. Az viszont, amelyik megváltoztatja, ezáltal hamar elveszíti a relevanciáját.
A felismerések a történelemben nem a keresésnek, hanem a véletlennek az eredményei. Vagyis, ha valamit egy irányban keresnek, akkor egy másikban találják meg. És minél többen mennek egy bizonyos irányba, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a dolog kudarccal végződik, mert ott biztosan nem lehet megtalálni. Ez a kutatás logikája.
A múlt mindig a mának szól, ezért írják újra folyamatosan.
A történelemben nem az az igazán fontos, ami annak látszik. (...) A látszat-történelem mögött van egy igazibb, valódibb, mélyebb történelem, amelyben máshol vannak súlypontok, ahol más események és személyek fontosak, ahol mások az értékviszonyok, mint az évkönyvekben és krónikákban megörökített, tudományos monográfiákban feldolgozott történelemben.
A történelem a jelenben folyamatosan kialakuló utókor.
Írás nélkül nem létezik történelem.
Az ember mániákus következetességgel másolja és ismétli az időben bűneit, tévedéseit, gaztetteit és számonkéréseit. A történelemnek nincs fantáziája.
Izgalmas dolog ismerni a múltat! Mennyi tragédia van, amiről sejtelme sincs senkinek! Nem valami vidám dolog az élet!
Aki a történelmen végignéz, nem lát semmi haladást. A civilizált ember semmivel sem kevésbé agresszív, mint barlanglakó őse, csak a formák változtak.
Facebook
Pinterest